1 - 25 of 484 results
You searched for: Is Part Of: contains 'Egyetemtörténeti fotóalbum'✖
| Creator | Date Created | Extent | Is Part Of | Title | Identifier | Description | Source | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
| 1958. október 31-én egynapos látogatásra Szegedre érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter | tudastar-222 | „Kádár elvtárs” a délután folyamán az egyetemre is ellátogatott, ahol – a korabeli sajtó megfogalmazása szerint – „igen szívélyes, baráti légkörben tanácskozott a szegedi értelmiségiekkel”. Az eseményre a szegedi egyetemek központi épületének aulájában került sor. Balról jobbra: Komócsin Zoltán, a KISZ KB első titkára; Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora; Kádár János; Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora; Szirmai István, az MSZMP KB titkára. (Fotó: Liebmann) |  Description: „Kádár elvtárs” a délután folyamán az egyetemre is ellátogatott, ahol – a korabeli sajtó megfogalmazása szerint – „igen szívélyes, baráti légkörben tanácskozott a szegedi értelmiségiekkel”. Az eseményre a szegedi egyetemek központi épületének aulájában került sor. Balról jobbra: Komócsin Zoltán, a KISZ KB első titkára; Antalffy György, a Szegedi Tudományegyetem rektora; Kádár János; Petri Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora; Szirmai István, az MSZMP KB titkára. (Fotó: Liebmann) [show more] | ||
|
|
| A kiállítás a központi épület aulájában | tudastar-194 | „Mátyás király könyvtárától a 3000. népkönyvtárig” címmel 1953 márciusában rendezett könyvtárügyi kiállítás. (Fotó: Liebmann) |  Description: „Mátyás király könyvtárától a 3000. népkönyvtárig” címmel 1953 márciusában rendezett könyvtárügyi kiállítás. (Fotó: Liebmann) | ||
|
| Báthory István alapítólevele, melyben 1581. május 12-én Wilnoban kétkarú katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiumának keretei között | tudastar-002 | „Nos Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, Magnus dux Litvaniæ, Russiæ, Prussiæ, Masoviæ, Samogitiæ, Kyowiæ, Woliniæ, Podlachiæ Livoniasque &c. Dominus, nec non Transilvaniæ Princeps, ad perpetuam rerum, temporumque memoriam, universis, & singulis, quorum interest, & intererit inposterum, harum notitiam habituris, hæc significamus. Duo sunt, in quibus Principis munus potissimum consistit, quorum alterum est, ut cultus divinus, verus, & germanus inter suos retineatur, qui hominis prascipuus statuitur finis ; alterum ut. cuique jus suum reddatur, quod civilis vitae fundamentum judicatur. In utroque ab initio regiminis nostri in Transylvania etiam præstare aliquid conati sumus ; inprimis autem in depellendis erroribus religionis, quibus illa Provincia, divino munere nobis oblata, implicata est, quibus in rebus nulla præstantior ratio se nobis obtulit, quam ut exemplo cæterorum Principum doctos viros, pietate, ac vitæ commendatione insignes in Transylvaniam accerseremus, quorum doctrina, & piis institutis vera pietas in suam antiquam possessionem restitueretur, & sacrarum literarum, atque humanitatis studiis juvenes instructi, alii ad tractandas res sacras, alii ad civilitatis studia aptiores redderentur; quarum quidem rerum causa nostræ gentis homines, longissimas peregrinationes, magno sumptu suscipere sunt coacti: cum neque in Transylvania, neque in ipsa Ungaria, collegia, aut Academiæ ullæ haberentur ; imo sæpe permultis præclaris ingeniis alio ob sumptuum inopiam proficisi non liceret (rebus Hungariæ Turcica potentia aucta vehementer afflictis) hinc intermissis honestis literis inter militares homines scientia destitutos, etiam pietatis studia refrixerunt, & omnis vitæ elegantia sublata est. Quamobrem ut & Deo, & hominibus vixisse, atque adeo de posteritate bene meriti videremur, ex certa scientia, & multa deliberatione nostra, cum Beatissimo in Christo Patre, & Domino, Domino Gregorio Papa decimo tertio Pontifice Maximo, & Illustrissimo Principe Domino Christophoro Bathory de Somlyo Vajvoda regni Transylvaniæ, & Siculorum Comite, Fratre nostro Charissimo, communicato consilio, scriptis præterea ad Venerabilem Patrem Laurentium Magium, Sacræ Theologiæ Doctorem, Provincialem Societatis Jesu per Bohemiam, & Austriam literis, visum est Claudiopoli, alias Kolosvár, Transylvaniæ urbe, in Provincia; limine sita & hominum aditu ex Hungaria, Polonia, aliisque locis frequenti, Collegium Societatis Jesu instituere. Qua de familia Societatis Jesu eo potissimum nomine suscepta nobis est cogitatio, quod testatum jam illa, apud omnes fere populos Christianos fecerit, de suo præclaro, utilique in Ecclesia, & Republica instituto, & munere, quo ex præscripto ordinis sui, tam bonis, humanioribusque literis, & disciplinis omnibus, quam moribus, bonis juventutem imbuere, & erudire, & tam in Ecclesia, quam Scholis, piis ministeriis, studiisque, quibus assiduo ejus Societatis Patres incumbere debent, ingeniorum cultui, ac animarum saluti studere tenentur. Ac ne hujus consilii fructus subditis nostris Transylvanicis, cæterisque vicinis locis diutius deberet, nil nobis prius putavimus, quam ut vel ad ipsum bellum abhinc biennium procincti, & jam Vilna urbe nostra relicta, versus Polociam cum exercitu nostro profecti, Venerabilem olim Patrem Franciscum Sunyerinn, per Regnum nostrum Poloniæ Societatis Jesu Provincialem, in castra nostra evocaremus, & cum eo de mittendis sumptu nostro in Transylvaniam e Societate Jesu, aliquot doctis viris ageremus, quod ipse pro suo studio erga Rempublicam Christianam non modo promovendum suscepit, sed etiam se aliquos ex Societate in Transylvaniam deducturos recepit; quam quidem voluntatem nostram paullo post (dum nos obsessa arce Polocensi, in ea recuperanda a Mosco hoste nostro, magnique Ducatus nostri Litvaniæ laboraremus) deductis duodecim, vel eo amplius, ad docendum interioris doctrinæ, & probitatis Viris, qui in vinea Domini cum fructu operarentur, perfecit, minime longinquitate itineris, multo minus vario discrimine, cui homines interdum peregrinantes sunt obnoxii, deterritus. Quare nos respectu, & causa istius muneris prædictæ Societatis Jesu, quod ex ordinis sui legibus, & institutis, cum literis disciplinisque tradendis, dum pietatis, religionis, ac bonorum morum propagatione ab ea præstari debet, pro nostra in religionem, humaniores literas, & ipsam Provinciam nostram Transilvaniæ, cujus saluti, uti libertati, humanitati, ac ornamentis consulere hac in re voluimus, ex certa scientia nostra, animoque bene deliberato, & maturo consilio, in Jesu Christi Domini nostri Sacrosancto nomine, in civitate nostra Claudiopolitana, alias Kolosvár nuncupata, Collegium Societatis Jesu fundamus, facimus, instituimus, ordinamus, & erigimus, & bonis, redditibusque infra scriptis afficimus. Quam fundationem perpetuis futuris temporibus in omne ævum valere volumus, attribuentes prædictæ Societati Jesu, accedente auctoritate Apostolica, Monasterium desertum, olim Ordinis Franciscanorum fratrum, libertate Regum Hungariæ exstructum, in platea Farkas-utcza, muro civitatis contiguum, cum templo, hortis, areis, turribus, atque adeo locis omnibus circumjacentibus, juxta mænia Civitatis, in quorum usu, ac possessione prædicti fratres Franciscani antiquitus fuerunt, præterea domum proximam, in qua olim religiosæ Virgines habitabant, ut in ea Schola ædificaretur, cum omnibus rebus ad eam quomodocunque pertinentibus, liberando eadem loca, & ipsam Societatem Jesu ab omni jurisdictione, onere, & servitute civili, causarum omnium sæcularium, & earum, quæ fori Ecclesiastici non erunt; notionem tantum Illustrissimo prædicto fratri nostro Charissimo, reliquisque successoribus nostris reservantes. Ut vero isti Collegio a nobis, ut supra dictum est, instituto, ne ad jura, ornamenta, præeminentias, ad consuetudinem reliquarum in orbe Christiano Academiarum, desit, ex Regia nostra singulari gratia, vigore præsentium statuimus, & decernimus, ut qui in humanioribus literis hæbræis, græcis, & latinis cum laude versatus fuerit, & postea ad alterutrius facultatum, sive Theologiæ, sive Philosophiæ fastigium, argumentis prius doctrinæ suæ editis, judicio Collegii pervenire voluerit, ad gradus, & Baccalaureatus, & Magisterii & Doctoratus promoveri possit. Quæ quidem promotio tantum dein juris, dignitatis, præeminentiæ, ornamenti habeat, quantum istiusmodi promotiones in Italiæ, Galliæ, Hispaniæ, & Germaniæ Academiis de jure & consuetudine habere solent, & possunt. Quod ut auctoritate Pontificis Maximi sanciatur, & privilegia justæ universitatis hoc Collegium omni ex parte obtineat, apud Sedem Apostolicam contendemus. Pro Societatis autem ejusmodi sustentatione Abbatiam Beatissimæ Virginis Mariæ de Colosmonostora, cum antiquo pago, qui pæne conjunctus est suburbio civitatis præfatæ Colosvár, & aliis totalibus, & integris possessionibus — in Comitatu Coloscensi existentibus, sitis (quae cuncta bona Abbatiæ præscriptæ, post novissimum reditum in regnum Transylvaniæ, Serenissimæ olim Dominæ Isabellæ Reginæ Hungariæ &c. & filii sui Serenissimi quondam Principis, Domini Joannis II. Electi Regis Ungariæ, felicissimarum recordationum, in comitiis generalibus ad festum Beatæ Catharinæ Virginis, anno Domini millesimo quingentesimo quinquagesimo sexto in Civitate Colosvár celebratis, una cum aliarum Ecclesiarum Transylvanicarum bonis, consensu omnium statuum, & ordinum ejusdem regni Transylvaniæ ad publicum Fisci usum applicata, & redacta, huicque ad dispositionem & facultatem Serenissimæ dictæ Reginoe Isabellæ, & filii ejusdem domini Ioannis II. præfati Electi Regis Hungariæ translata fuere, denique consequenti tempore, ex gratia, & liberalitate ab eodem Joanne Rege jure perpetuo ad Magnificum quondam Franciscum Forgacs de Gymes pervenere: eo vero in Italia nullis relictis liberis defuncto, cum ad fiscum publicum iterum recidissent, postea ex commemoratis possessionibus tres totatos (totales) & integræ - - excellenti Georgio Blandrata Doctori medico nostro, pro suis in nos præstitis fidelibus servitiis, jure perpetuo collatæ ; porro per eum Georgium Blandrata eædem tres præfatæ possessiones consensu nostro, summa quinque millium florenorum fidelibus nostris Magnificis Alexandro Kendy de Lona, & Wolffgango Bánffy Lossonczi venditæ, ac postremum propriis nostris sumptibus dinumerata, ac soluta eadem quinque millium fiorenorum commemoratis Alexandro Kendy, & Wolffgango Bánffy summa ad prædictam Abbatiam, possessionem a commemoratis Alexandro Kendy, & Wolffgango Banffy recuperatæ eidemque Monasterio de Colosmonostra restitutæ sunt) simul cum cunctis suis utilitatibus, & pertinentiis quibuslibet &c. commemorato collegio Societatis Jesu dedimus donavimus, & contulimus : quemadmodum vigore præsentium damus, donamus, & conferimus &c. In quorum omnium fidem diploma hoc nostrum manu nostra subscripsimus, & sigillo nostro, quo in rebus Transylvanicis utimur, pendenti mandavimus sigillari. Dátum per manus Magnifici fidelis, nobis sincere dilecti Martini Berzevicey, Equitis, & nostri per Transylvaniam Cancellarii, ac Capitanei Stargas dicti, in arce nostra Regia Vilnensi, duodecima die Mensis Maji anno Domini millesimo quingentesimo octogesimo primo, regni vero nostri quinto. Manus vero subscriptio a læva domini Regis talis erat: Stephanus Rex mp. Cancellarii vero a dextra : Martinus Berzevicey per Transylvaniam Cancellarius." |
|  Description: „Nos Stephanus Dei gratia Rex Poloniae, Magnus dux Litvaniæ, Russiæ, Prussiæ, Masoviæ, Samogitiæ, Kyowiæ, Woliniæ, Podlachiæ Livoniasque &c. Dominus, nec non Transilvaniæ Princeps, ad perpetuam rerum, temporumque memoriam, universis, & singulis, quorum interest, & intererit inposterum, harum notitiam habituris, hæc significamus. Duo sunt, in quibus Principis munus potissimum consistit, quorum alterum est, ut cultus divinus, verus, & germanus inter suos retineatur, qui hominis prascipuus statuitur finis ; alterum ut. cuique jus suum reddatur, quod civilis vitae fundamentum judicatur. In utroque ab initio regiminis nostri in Transylvania etiam præstare aliquid conati sumus ; inprimis autem in depellendis erroribus religionis, quibus illa Provincia, divino munere nobis oblata, implicata est, quibus in rebus nulla præstantior ratio se nobis obtulit, quam ut exemplo cæterorum Principum doctos viros, pietate, ac vitæ commendatione insignes in Transylvaniam accerseremus, quorum doctrina, & piis institutis vera pietas in suam antiquam possessionem restitueretur, & sacrarum literarum, atque humanitatis studiis juvenes instructi, alii ad tractandas res sacras, alii ad civilitatis studia aptiores redderentur; quarum quidem rerum causa nostræ gentis homines, longissimas peregrinationes, magno sumptu suscipere sunt coacti: cum neque in Transylvania, neque in ipsa Ungaria, collegia, aut Academiæ ullæ haberentur ; imo sæpe permultis præclaris ingeniis alio ob sumptuum inopiam proficisi non liceret (rebus Hungariæ Turcica potentia aucta vehementer afflictis) hinc intermissis honestis literis inter militares homines scientia destitutos, etiam pietatis studia refrixerunt, & omnis vitæ elegantia sublata est. Quamobrem ut & Deo, & hominibus vixisse, atque adeo de posteritate bene meriti videremur, ex certa scientia, & multa deliberatione nostra, cum Beatissimo in Christo Patre, & Domino, Domino Gregorio Papa decimo tertio Pontifice Maximo, & Illustrissimo Principe Domino Christophoro Bathory de Somlyo Vajvoda regni Transylvaniæ, & Siculorum Comite, Fratre nostro Charissimo, communicato consilio, scriptis præterea ad Venerabilem Patrem Laurentium Magium, Sacræ Theologiæ Doctorem, Provincialem Societatis Jesu per Bohemiam, & Austriam literis, visum est Claudiopoli, alias Kolosvár, Transylvaniæ urbe, in Provincia; limine sita & hominum aditu ex Hungaria, Polonia, aliisque locis frequenti, Collegium Societatis Jesu instituere. Qua de familia Societatis Jesu eo potissimum nomine suscepta nobis est cogitatio, quod testatum jam illa, apud omnes fere populos Christianos fecerit, de suo præclaro, utilique in Ecclesia, & Republica instituto, & munere, quo ex præscripto ordinis sui, tam bonis, humanioribusque literis, & disciplinis omnibus, quam moribus, bonis juventutem imbuere, & erudire, & tam in Ecclesia, quam Scholis, piis ministeriis, studiisque, quibus assiduo ejus Societatis Patres incumbere debent, ingeniorum cultui, ac animarum saluti studere tenentur. Ac ne hujus consilii fructus subditis nostris Transylvanicis, cæterisque vicinis locis diutius deberet, nil nobis prius putavimus, quam ut vel ad ipsum bellum abhinc biennium procincti, & jam Vilna urbe nostra relicta, versus Polociam cum exercitu nostro profecti, Venerabilem olim Patrem Franciscum Sunyerinn, per Regnum nostrum Poloniæ Societatis Jesu Provincialem, in castra nostra evocaremus, & cum eo de mittendis sumptu nostro in Transylvaniam e Societate Jesu, aliquot doctis viris ageremus, quod ipse pro suo studio erga Rempublicam Christianam non modo promovendum suscepit, sed etiam se aliquos ex Societate in Transylvaniam deducturos recepit; quam quidem voluntatem nostram paullo post (dum nos obsessa arce Polocensi, in ea recuperanda a Mosco hoste nostro, magnique Ducatus nostri Litvaniæ laboraremus) deductis duodecim, vel eo amplius, ad docendum interioris doctrinæ, & probitatis Viris, qui in vinea Domini cum fructu operarentur, perfecit, minime longinquitate itineris, multo minus vario discrimine, cui homines interdum peregrinantes sunt obnoxii, deterritus. Quare nos respectu, & causa istius muneris prædictæ Societatis Jesu, quod ex ordinis sui legibus, & institutis, cum literis disciplinisque tradendis, dum pietatis, religionis, ac bonorum morum propagatione ab ea præstari debet, pro nostra in religionem, humaniores literas, & ipsam Provinciam nostram Transilvaniæ, cujus saluti, uti libertati, humanitati, ac ornamentis consulere hac in re voluimus, ex certa scientia nostra, animoque bene deliberato, & maturo consilio, in Jesu Christi Domini nostri Sacrosancto nomine, in civitate nostra Claudiopolitana, alias Kolosvár nuncupata, Collegium Societatis Jesu fundamus, facimus, instituimus, ordinamus, & erigimus, & bonis, redditibusque infra scriptis afficimus. Quam fundationem perpetuis futuris temporibus in omne ævum valere volumus, attribuentes prædictæ Societati Jesu, accedente auctoritate Apostolica, Monasterium desertum, olim Ordinis Franciscanorum fratrum, libertate Regum Hungariæ exstructum, in platea Farkas-utcza, muro civitatis contiguum, cum templo, hortis, areis, turribus, atque adeo locis omnibus circumjacentibus, juxta mænia Civitatis, in quorum usu, ac possessione prædicti fratres Franciscani antiquitus fuerunt, præterea domum proximam, in qua olim religiosæ Virgines habitabant, ut in ea Schola ædificaretur, cum omnibus rebus ad eam quomodocunque pertinentibus, liberando eadem loca, & ipsam Societatem Jesu ab omni jurisdictione, onere, & servitute civili, causarum omnium sæcularium, & earum, quæ fori Ecclesiastici non erunt; notionem tantum Illustrissimo prædicto fratri nostro Charissimo, reliquisque successoribus nostris reservantes. Ut vero isti Collegio a nobis, ut supra dictum est, instituto, ne ad jura, ornamenta, præeminentias, ad consuetudinem reliquarum in orbe Christiano Academiarum, desit, ex Regia nostra singulari gratia, vigore præsentium statuimus, & decernimus, ut qui in humanioribus literis hæbræis, græcis, & latinis cum laude versatus fuerit, & postea ad alterutrius facultatum, sive Theologiæ, sive Philosophiæ fastigium, argumentis prius doctrinæ suæ editis, judicio Collegii pervenire voluerit, ad gradus, & Baccalaureatus, & Magisterii & Doctoratus promoveri possit. Quæ quidem promotio tantum dein juris, dignitatis, præeminentiæ, ornamenti habeat, quantum istiusmodi promotiones in Italiæ, Galliæ, Hispaniæ, & Germaniæ Academiis de jure & consuetudine habere solent, & possunt. Quod ut auctoritate Pontificis Maximi sanciatur, & privilegia justæ universitatis hoc Collegium omni ex parte obtineat, apud Sedem Apostolicam contendemus. Pro Societatis autem ejusmodi sustentatione Abbatiam Beatissimæ Virginis Mariæ de Colosmonostora, cum antiquo pago, qui pæne conjunctus est suburbio civitatis præfatæ Colosvár, & aliis totalibus, & integris possessionibus — in Comitatu Coloscensi existentibus, sitis (quae cuncta bona Abbatiæ præscriptæ, post novissimum reditum in regnum Transylvaniæ, Serenissimæ olim Dominæ Isabellæ Reginæ Hungariæ &c. & filii sui Serenissimi quondam Principis, Domini Joannis II. Electi Regis Ungariæ, felicissimarum recordationum, in comitiis generalibus ad festum Beatæ Catharinæ Virginis, anno Domini millesimo quingentesimo quinquagesimo sexto in Civitate Colosvár celebratis, una cum aliarum Ecclesiarum Transylvanicarum bonis, consensu omnium statuum, & ordinum ejusdem regni Transylvaniæ ad publicum Fisci usum applicata, & redacta, huicque ad dispositionem & facultatem Serenissimæ dictæ Reginoe Isabellæ, & filii ejusdem domini Ioannis II. præfati Electi Regis Hungariæ translata fuere, denique consequenti tempore, ex gratia, & liberalitate ab eodem Joanne Rege jure perpetuo ad Magnificum quondam Franciscum Forgacs de Gymes pervenere: eo vero in Italia nullis relictis liberis defuncto, cum ad fiscum publicum iterum recidissent, postea ex commemoratis possessionibus tres totatos (totales) & integræ - - excellenti Georgio Blandrata Doctori medico nostro, pro suis in nos præstitis fidelibus servitiis, jure perpetuo collatæ ; porro per eum Georgium Blandrata eædem tres præfatæ possessiones consensu nostro, summa quinque millium florenorum fidelibus nostris Magnificis Alexandro Kendy de Lona, & Wolffgango Bánffy Lossonczi venditæ, ac postremum propriis nostris sumptibus dinumerata, ac soluta eadem quinque millium fiorenorum commemoratis Alexandro Kendy, & Wolffgango Bánffy summa ad prædictam Abbatiam, possessionem a commemoratis Alexandro Kendy, & Wolffgango Banffy recuperatæ eidemque Monasterio de Colosmonostra restitutæ sunt) simul cum cunctis suis utilitatibus, & pertinentiis quibuslibet &c. commemorato collegio Societatis Jesu dedimus donavimus, & contulimus : quemadmodum vigore præsentium damus, donamus, & conferimus &c. In quorum omnium fidem diploma hoc nostrum manu nostra subscripsimus, & sigillo nostro, quo in rebus Transylvanicis utimur, pendenti mandavimus sigillari. Dátum per manus Magnifici fidelis, nobis sincere dilecti Martini Berzevicey, Equitis, & nostri per Transylvaniam Cancellarii, ac Capitanei Stargas dicti, in arce nostra Regia Vilnensi, duodecima die Mensis Maji anno Domini millesimo quingentesimo octogesimo primo, regni vero nostri quinto. Manus vero subscriptio a læva domini Regis talis erat: Stephanus Rex mp. Cancellarii vero a dextra : Martinus Berzevicey per Transylvaniam Cancellarius." [show more] | ||
|
| Horthy Miklós kormányzó megérkezik Szegedre | tudastar-041 | „Turán” különvonata a délután folyamán futott be a nagyállomásra. Aigner Károly főispán üdvözlő szavai után Tóth Károly, az egyetem rektora állott elő, aki az egyetem tanárai és hallgatói nevében köszöntötte a kormányzót. A protokolláris programok után Horthy Miklós és kísérete a pazarul berendezett különvonaton töltötte az éjszakát. Október 5-ének reggelén a peronon újból összegyűltek a város díszmagyarba öltözött notabilitásai a kormányzó üdvözlésére. Tóth Károly rektor az egyetemi tanács nevében felkérte Horthy Miklóst az alapkőletételi ünnepélyen való megjelenésre, majd bemutatta az egyetemi tanács tagjait |
|  Description: „Turán” különvonata a délután folyamán futott be a nagyállomásra. Aigner Károly főispán üdvözlő szavai után Tóth Károly, az egyetem rektora állott elő, aki az egyetem tanárai és hallgatói nevében köszöntötte a kormányzót. A protokolláris programok után Horthy Miklós és kísérete a pazarul berendezett különvonaton töltötte az éjszakát. Október 5-ének reggelén a peronon újból összegyűltek a város díszmagyarba öltözött notabilitásai a kormányzó üdvözlésére. Tóth Károly rektor az egyetemi tanács nevében felkérte Horthy Miklóst az alapkőletételi ünnepélyen való megjelenésre, majd bemutatta az egyetemi tanács tagjait [show more] | ||
|
| A kolozsvári jezsuita akadémia újra megnyitása alkalmából 1698. november 17-én mondott ünnepi beszéd kinyomtatott példányának címlapja. Misztótfalusi Kis Miklós nyomtatványa | tudastar-003 | 1603-ban az egyetemet lerombolták és a jezsuitákat kiűzték Erdélyből. Majd, miután visszatérhetett a rend, előbb középfokon, majd 1698-tól egyetemi rangban folytatták a tanítást |  Description: 1603-ban az egyetemet lerombolták és a jezsuitákat kiűzték Erdélyből. Majd, miután visszatérhetett a rend, előbb középfokon, majd 1698-tól egyetemi rangban folytatták a tanítást | |||
|
|
| A Városi Elemi és Polgári Leány Iskola a Tisza Lajos körút és a Dugonics tér sarkán 1882-ben | tudastar-031 | 1921-ben ide költözött át a Királyi Ítélőtábla. Miután 1950-ben az ítélőtáblákat országosan megszüntették, az épületet a Jog- és Államtudományi Kar vehette birtokba. Fotó: Letzter és tsa. |
|  Description: 1921-ben ide költözött át a Királyi Ítélőtábla. Miután 1950-ben az ítélőtáblákat országosan megszüntették, az épületet a Jog- és Államtudományi Kar vehette birtokba. Fotó: Letzter és tsa. | |
|
| Gelei József professzor terepgyakorlaton vesz részt munkatársaival (’40-es évek eleje) | tudastar-159 | 1924-től 1940-ig vezette a szegedi egyetem Általános Állattani és Összehasonlító Boncolástani Intézetét. 1940-ben a Ferenc József Tudományegyetemmel ő is Kolozsvárra távozott. A háború végén visszatért Szegedre, a Biológiai Intézet élére, melyet haláláig, 1952-ig vezetett |  Description: 1924-től 1940-ig vezette a szegedi egyetem Általános Állattani és Összehasonlító Boncolástani Intézetét. 1940-ben a Ferenc József Tudományegyetemmel ő is Kolozsvárra távozott. A háború végén visszatért Szegedre, a Biológiai Intézet élére, melyet haláláig, 1952-ig vezetett | |||
|
| Mészöly Gedeon szépíróként jelentkezik Tótágas című bohózatával | tudastar-061 | 1927. május 27-én volt a díszelőadása Szegeden Tótágas című politikai töltetű szatirikus bohózatának. A bemutató után a Kisgazdapárt interpellált a parlamentben, és a szerző majdnem elvesztette emiatt egyetemi állását |  Description: 1927. május 27-én volt a díszelőadása Szegeden Tótágas című politikai töltetű szatirikus bohózatának. A bemutató után a Kisgazdapárt interpellált a parlamentben, és a szerző majdnem elvesztette emiatt egyetemi állását | |||
| A felvételen Szent-Györgyi Albert látható első munkatársaival a Kálvária téri épület udvarán. A professzortól jobbra Banga Ilona áll | tudastar-086 | 1930-ban, Európa különböző városaiban eltöltött 12 évnyi kutatómunka után, Szent-Györgyi Albert és családja – a szegedi egyetem Orvostudományi Karának és gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter együttes felkérésének engedve – hazatért Cambridge-ből Magyarországra. Ekkor foglalta el ténylegesen a szegedi Orvosi Vegytani Intézet megüresedett tanszékvezetői posztját (bár hivatalosan már 1928-ban kinevezték). Intézete 1930–35 között a Kálvária tér 5. sz. alatt működött |  Description: 1930-ban, Európa különböző városaiban eltöltött 12 évnyi kutatómunka után, Szent-Györgyi Albert és családja – a szegedi egyetem Orvostudományi Karának és gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter együttes felkérésének engedve – hazatért Cambridge-ből Magyarországra. Ekkor foglalta el ténylegesen a szegedi Orvosi Vegytani Intézet megüresedett tanszékvezetői posztját (bár hivatalosan már 1928-ban kinevezték). Intézete 1930–35 között a Kálvária tér 5. sz. alatt működött [show more] | ||||
|
| A gépből kiszálló kultuszminisztert Aigner Károly főispán és Somogyi Szilveszter polgármester üdvözölte. Délután megtekintette a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar mellett épülő auditóriumot | tudastar-090 | 1930. október 23-án kezdetét vette az a többnapos ünnepségsorozat, melynek keretében felavatásra került a Templom téri épületegyüttes, így a Fogadalmi templom, az egyetem elméleti intézetei és a Nemzeti Emlékcsarnok. A nyitó napon érkezett meg a szegedi repülőtérre gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter |  Description: 1930. október 23-án kezdetét vette az a többnapos ünnepségsorozat, melynek keretében felavatásra került a Templom téri épületegyüttes, így a Fogadalmi templom, az egyetem elméleti intézetei és a Nemzeti Emlékcsarnok. A nyitó napon érkezett meg a szegedi repülőtérre gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter | |||
|
|
| Az 1930-as évek legelején a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásainak megszervezésében, megrendezésében is nagy szerepet játszottak a Szegedi Fiatalok | tudastar-073 | 1933. augusztus 26-án Hont Ferenc rendezésében mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A képen Hont Ferenc táncosnők koszorújában egy szabadtéri előadás próbáján |
|  Description: 1933. augusztus 26-án Hont Ferenc rendezésében mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A képen Hont Ferenc táncosnők koszorújában egy szabadtéri előadás próbáján | |
| Szent-Györgyi Albert, útban intézete felé | tudastar-138 | 1935-ben az Orvosi Vegytani Intézet a Templom téren felépült új épületegyüttesben kapott helyet |  Description: 1935-ben az Orvosi Vegytani Intézet a Templom téren felépült új épületegyüttesben kapott helyet | ||||
|
| A képen a díjátadás pillanata látható. V. Gusztáv svéd király átnyújtja Szent-Györgyi Albertnek a díjat jelképező Nobel-érmet és Nobel-diplomát | tudastar-142 | 1937. október 28-án a stockholmi Kir. Karolinska Orvos-Sebészeti Intézet Szent-Györgyi Albertnek ítélte az élettani vagy orvosi Nobel-díjat. A hír, amely szinte azonnal eljutott Szegedre, futótűzként terjedt. A hivatalos stockholmi távirat éjfél körül érkezett meg. Az átadási ünnepségre 1937. december 10-én a stockholmi zenepalotában került sor. Szent-Györgyi professzor 44 éves volt ekkor |  Description: 1937. október 28-án a stockholmi Kir. Karolinska Orvos-Sebészeti Intézet Szent-Györgyi Albertnek ítélte az élettani vagy orvosi Nobel-díjat. A hír, amely szinte azonnal eljutott Szegedre, futótűzként terjedt. A hivatalos stockholmi távirat éjfél körül érkezett meg. Az átadási ünnepségre 1937. december 10-én a stockholmi zenepalotában került sor. Szent-Györgyi professzor 44 éves volt ekkor | |||
| Szőkefalvi Nagy Gyula matematikus feleségével és két fiával: Zoltánnal és a szintén matematikus Bélával | tudastar-128 | 1939-1940 és 1945-1953 között a szegedi egyetem Geometriai Intézetének professzora, akadémikus |  Description: 1939-1940 és 1945-1953 között a szegedi egyetem Geometriai Intézetének professzora, akadémikus | ||||
|
| A lebombázott Gyermekgyógyászati Klinika | tudastar-169 | 1944 őszén Szeged is hadszíntérré változott, a pusztítás az egyetemi épületeket sem kímélte. 1944. szeptember 3-án a vasúti híd bombázása során a Gyermekgyógyászati Klinika – az alagsor kivételével – romba dőlt. A klinikák állapotát jórészt sikerült helyreállítani, ez alól csak a Gyermekgyógyászati Klinika képezett kivételt, melyet teljesen újjá kellett építeni |  Description: 1944 őszén Szeged is hadszíntérré változott, a pusztítás az egyetemi épületeket sem kímélte. 1944. szeptember 3-án a vasúti híd bombázása során a Gyermekgyógyászati Klinika – az alagsor kivételével – romba dőlt. A klinikák állapotát jórészt sikerült helyreállítani, ez alól csak a Gyermekgyógyászati Klinika képezett kivételt, melyet teljesen újjá kellett építeni | |||
| 1993. február 20-án felavatták Perbíró József emléktábláját a jogi kar épületében | tudastar-212 | 1956-ban a Szeged Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke és Szeged MJV polgármestere volt |  Description: 1956-ban a Szeged Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke és Szeged MJV polgármestere volt | ||||
|
| A képen az avatás alkalmával Kalmár László beszél. Mögötte Leindler László adjunktus, tőle balra, sötét ingben Kocsondi András tanársegéd | tudastar-249 | 1963-ban Kalmár László matematikaprofesszor kezdeményezésére és vezetésével jött létre a Kibernetikai Laboratórium, amelyben 1965-ben már számítógép működött. Ez az intézmény és Kalmár László tanszéke, amely még hosszú időn át a Bolyai Intézet része maradt, alkotta az egyetem jelenlegi Informatikai Tanszékcsoportjának elődjét és alapját |  Description: 1963-ban Kalmár László matematikaprofesszor kezdeményezésére és vezetésével jött létre a Kibernetikai Laboratórium, amelyben 1965-ben már számítógép működött. Ez az intézmény és Kalmár László tanszéke, amely még hosszú időn át a Bolyai Intézet része maradt, alkotta az egyetem jelenlegi Informatikai Tanszékcsoportjának elődjét és alapját | |||
|
| A Szegedi Tudományegyetem és intézményei elkötelezettek a környezettudatos magatartás meghonosítása iránt, beruházásaival és rendezvényeivel is ezeket az alapelveket követi | tudastar-407 | 2010-ben a Tanulmányi és Információs Központ vezetésével a Szegedi Tudományegyetem elnyerte a Közép-Európa Legzöldebb Egyeteme címet az Indonéziai Egyetem felmérése alapján. Az SZTE évről évre tovább erősíti ezt a pozícióját. A képen a Tanulmányi és Információs Központ egyik „zöld” rendezvénye. Fotó: Frank Yvette |  Description: 2010-ben a Tanulmányi és Információs Központ vezetésével a Szegedi Tudományegyetem elnyerte a Közép-Európa Legzöldebb Egyeteme címet az Indonéziai Egyetem felmérése alapján. Az SZTE évről évre tovább erősíti ezt a pozícióját. A képen a Tanulmányi és Információs Központ egyik „zöld” rendezvénye. Fotó: Frank Yvette | |||
| A Báthory-Apor Szeminárium belső udvara | tudastar-005 | A bejárat fölött Báthory István mellszobrát – Vágó Gábor alkotását – születésének 400. évfordulója alkalmából állították fel 1933-ban |  Description: A bejárat fölött Báthory István mellszobrát – Vágó Gábor alkotását – születésének 400. évfordulója alkalmából állították fel 1933-ban | ||||
| Aktinoterápiás helyiség a Kálvária téri bőrklinikán | tudastar-035 | A bőrklinika átmeneti otthona a Kálvária téri volt császári és királyi csapatkórház épülete volt |  Description: A bőrklinika átmeneti otthona a Kálvária téri volt császári és királyi csapatkórház épülete volt | ||||
| A szegedi csillagvizsgáló látcsöve | tudastar-362 | A csillagvizsgáló megnyitása 1992. július 6-án volt, azóta minden pénteken fogadja a látogatókat Újszegeden, a Füvészkert sarkából lekerekített kis területen. A létesítmény Csákány Béla matematikaprofesszor kezdeményezése nyomán valósult meg |  Description: A csillagvizsgáló megnyitása 1992. július 6-án volt, azóta minden pénteken fogadja a látogatókat Újszegeden, a Füvészkert sarkából lekerekített kis területen. A létesítmény Csákány Béla matematikaprofesszor kezdeményezése nyomán valósult meg | ||||
|
| Szent-Györgyi Albert Nobel-díj diplomája | tudastar-143 | A diploma első oldalán feltüntetett városnevek Szent-Györgyi pályafutásának egy-egy állomását jelzik. A dúsan termő paprikanövény arra utal, hogy ennek termésében fedezte fel nagy mennyiségben a C-vitamint. A második oldalon tömören összefoglalva az áll, hogy miért kapta a kitüntetést: „a biológiai égési folyamatokra vonatkozó felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre”. A diploma Jerk Werkmäster neves svéd festő, grafikus és iparművész keze munkája. Eredetijét Szent-Györgyi amerikai munkahelyének – Woods Hole Oceanographic Institute, Marine Biological Laboratory – könyvtára őrzi |  Description: A diploma első oldalán feltüntetett városnevek Szent-Györgyi pályafutásának egy-egy állomását jelzik. A dúsan termő paprikanövény arra utal, hogy ennek termésében fedezte fel nagy mennyiségben a C-vitamint. A második oldalon tömören összefoglalva az áll, hogy miért kapta a kitüntetést: „a biológiai égési folyamatokra vonatkozó felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre”. A diploma Jerk Werkmäster neves svéd festő, grafikus és iparművész keze munkája. Eredetijét Szent-Györgyi amerikai munkahelyének – Woods Hole Oceanographic Institute, Marine Biological Laboratory – könyvtára őrzi [show more] | |||
|
| 1938. április 7-én Szent-Györgyi Albertet a Matematikai és Természettudományi Kar díszdoktorává avatta | tudastar-146 | A díszközgyűlés közönsége tomboló lelkesedéssel ünnepelte az egyetem új díszdoktorát, aki megilletődve állt a tapsok és zúgó éljenzés középpontjában. Mire Szent-Györgyi elhagyta a dísztermet, a szomszédos tanácsteremben már felsorakoztak az Egyetemi Énekkar tagjai, akik a közéjük lépő Szent-Györgyi professzort a régi üdvözlő dallal ünnepelték: Éljen ő, boldogan. Az Isten éltesse őt soká. Éljen, éljen soká! Fotó: Liebmann |
|  Description: A díszközgyűlés közönsége tomboló lelkesedéssel ünnepelte az egyetem új díszdoktorát, aki megilletődve állt a tapsok és zúgó éljenzés középpontjában. Mire Szent-Györgyi elhagyta a dísztermet, a szomszédos tanácsteremben már felsorakoztak az Egyetemi Énekkar tagjai, akik a közéjük lépő Szent-Györgyi professzort a régi üdvözlő dallal ünnepelték: Éljen ő, boldogan. Az Isten éltesse őt soká. Éljen, éljen soká! Fotó: Liebmann [show more] | ||
|
| József Attila domborművének megkoszorúzása a Nemzeti Pantheonban | tudastar-321 | A domborművet, Tápai Antal szegedi szobrász alkotását 1948. június 9-én avatták fel. Ünnepi beszédet mond Tóth Béla, a Somogyi-könyvtár igazgatója |  Description: A domborművet, Tápai Antal szegedi szobrász alkotását 1948. június 9-én avatták fel. Ünnepi beszédet mond Tóth Béla, a Somogyi-könyvtár igazgatója | |||
|
| A programsorozat keretében, március 23-án a József Attila Tanulmányi és Információs Központ és a Bölcsészettudományi Kar épülete közötti parkban a Nobel-díjasok és az egyetem vezetése közreműködésével ültették el a Tudományok fáját | tudastar-439 | A faültetésen a Nobel-díjas tudósok közül részt vett Andrew V. Schally, Eric Wieschaus, Peter C. Doherty, Bert Sakmann és Aaron Ciechanover. A kocsányos tölgyet az SZTE Füvészkert ajánlotta föl, helyét Novák István Prima Primissima-díjas építész tervei alapján alakították ki. A tölgynél emléktáblát is avattak, amely Fritz Mihály szobrász- és éremművész, illetve Szabó Géza ötvösmester alkotása |
|  Description: A faültetésen a Nobel-díjas tudósok közül részt vett Andrew V. Schally, Eric Wieschaus, Peter C. Doherty, Bert Sakmann és Aaron Ciechanover. A kocsányos tölgyet az SZTE Füvészkert ajánlotta föl, helyét Novák István Prima Primissima-díjas építész tervei alapján alakították ki. A tölgynél emléktáblát is avattak, amely Fritz Mihály szobrász- és éremművész, illetve Szabó Géza ötvösmester alkotása |