Skip to main content
SZTE Képtár és Médiatéka

Bevezető

1990 előtt, a pártállami rendszer évtizedeiben a nyomtatott kiadványok Magyarországon csak állami engedéllyel jelenhettek meg és voltak terjeszthetők. Az állami jóváhagyással nem rendelkező könyvek és folyóiratok – a ’szamizdat’, illetve az ún. ’emigráns kiadványok’ – tiltott irodalomnak számítottak. Kiadásuk, terjesztésük és birtoklásuk súlyos következményekkel járt, mert a pártállam politikai értelemben ellenségesnek és üldözendőnek tartott minden művet, amelyet úgy ítélt meg, hogy az létezésében fenyegeti. Ennek ellenére ezek a tiltott kiadványok – a politikai ellenállás eszközeként – a rendszer cenzúráját kijátszva, sokféle változatban jutottak el a kritikusan gondolkodókhoz. Megjelentetésüket és terjesztésüket illegálisan működő alternatív könyvkiadók – például az ABC Kiadó, az AB Független Kiadó, a Katalizátor Iroda stb. – és terjesztői hálózatok, főként egyetemi diákok vállalták. Az ún ’emigráns kiadványok’ az amerikai kontinens és Nyugat-Európa különböző városaiban működő – a magyar politikai emigráció által elsősorban 1956 után létrehozott – könyvkiadók jóvoltából láttak napvilágot. A legismertebb emigráns kiadók a Püski Kiadó (New York), az Újváry Griff (München), az Auróra (München), a Látóhatár (München), az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem - EPMSZ (Bern), a Hollandiai Mikes Kelemen Kör (Amszterdam), a Magyar Könyves Céh (London) és a Magyar Műhely (Párizs) voltak.

Magyarországon a szamizdat és emigráns kiadványok egyik legteljesebb gyűjteménye a Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Társadalomelméleti Gyűjteményében található. Az itt látható kiállítás ebből a rendkívül gazdag állományból mutat be válogatást, és szamizdatokra, illetve emigráns kiadványokra egyaránt koncentrál. E kiadványok nem pusztán kordokumentumok, hanem a gondolkodás szabadsága jegyében született szellemi alkotások. Olyan művek, amelyek 1990 előtt Magyarországon csak kevesek számára voltak elérhetőek, lévén tiltott irodalomnak számítottak, s amelyek ugyanakkor máig érdeklődésre tarthatnak számot.

A kiállítást készítette: Balog Éva, Laczkó Sándor és Babos Júlia.