Doktár – Társadalomelméleti Gyűjtemény

A ’Doktár’ 1985 őszén, vagyis most negyven éve kezdte meg működését. 1985–1990 között a JATE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszékcsoport Dokumentációs és Információs Bázisa néven volt ismert, majd 1990 után lett a neve Társadalomelméleti Gyűjtemény. 1990 és 1994 között közvetlenül az egyetem rektorához tartozott Kelet-Európa Kutatócsoport néven; ezután pedig az Egyetemi Könyvtár része lett, jelenleg az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár egyik különgyűjteménye.

Létrejötte az egyetem néhány fiatal reformpárti oktatójának, elsősorban Géczi József Alajosnak; illetve ’félellenzéki’ státuszú hallgatójának, így főként Bellavics Istvánnak és Bárdi Nándornak volt köszönhető, de gyarapításában és működtetésében sok más tanár és diák is részt vett. Alapításának eredendő célja az volt, hogy Magyarország, valamint Közép- és Délkelet-Európa 20. századi történetét érintő, s a nyilvánosság elől elzárt, tiltott dokumentumok (pl. emigráns és szamizdat kiadványok) gyűjtésével és elérésük biztosításával elősegítse a szakirányú egyetemi oktatást. 1985 és 1989 között a Gyűjtemény volt az egyetlen intézmény az országban, ahol – az MSZMP egyetemi pártbizottságának engedélyével!!! – legálisan lehetett ún. tiltott irodalmat, emigráns és szamizdat kiadványokat olvasni. A Gyűjtemény létrehozása koránt sem volt zökkenőmentes, alapítóinak ugyanis ütköznie kellett a korszakot meghatározó marxista-leninista ideológia, illetve a pártállami berendezkedés nyilvánosságot uraló szemléletével és gyakorlatával, s ennek intézményes képviselőivel. Ugyanakkor nem jöhetett volna létre a Gyűjtemény, ha az egyetem néhány reform-gondolkodású oktatója és akkori értelemben vett ’ellenzéki’ beállítottságú hallgatója nem igyekezett volna tágítani eme pártállami nyilvánosság határait. Azzal, hogy a Gyűjtemény biztosította a tiltott irodalomhoz történő hozzáférést, fontos, a hallgatók által előszeretettel látogatott intézményévé vált a nyolcvanas évek második fele szegedi egyetemi közéletének. Működésével ugyanakkor alapításától kezdve magára vonta az állambiztonsági szervek figyelmét.

1990 után a gyűjtemény profilja kibővült, s ettől kezdve a határokon túli magyar kisebbség és a Közép- és Délkelet-Európában élő nemzeti és etnikai kisebbségek történetének és jelenének a dokumentálását és kutatását, továbbá a vonatkozó társadalomelméleti, politika- és eszmetörténeti szakirodalom gyűjtését is feladatának tekinti. A Gyűjtemény katalógusa több mint 10 000 bibliográfiai cím, illetve 12 000 kötet adatait tartalmazza. Részét képezi a Jonathan Sunley Gyűjtemény több mint 800 angol nyelvű, elsősorban Közép- és Délkelet-Európa 19-20. századi történetére vonatkozó kötete.
A Gyűjtemény önálló kutatási, illetve kiadói programokat is működtet.

Honlapja itt érhető el.