Tudományos tevékenység az első évtizedekben – Bartók György és Halasy-Nagy József
Vitathatatlanul Bartók György és Halasy-Nagy József voltak az első negyed század két meghatározó filozófus személyisége a tanszéken. Tevékenységükre érdemes külön kitérni.
A filozófia és neveléstudományi tanszék munkájának megszervezésére és vezetésére az akkor már országos, sőt nemzetközi ismertségnek örvendő, mindössze 38 éves Bartók György kapott megbízást, aki ekkorra már számos jelentős tanulmányt és fordítást tudhatott maga mögött. Művei elsősorban a német idealizmussal, különösképpen Kant filozófiájával, illetve a morálfilozófia problémáival foglalkoztak. Bartók Szegedre kerülésekor tagja volt a Magyar Philosophiai Társaságnak, a Kantgesellschaft és a Schopenhauergesellschaft választmányának, és a königsbergi Kant emlékbizottságnak is. Bartók a protestáns hivatásetika szellemében igyekezett feladatát elvégezni. Bár a munka és az élet természetes közegét feltehetőleg Kolozsvár jelentette számára, mégis nagy energiával látott munkához Szegeden, ahol az egyetem szervezése és vezetése nagy feladat elé állította.
A németül, franciául, latinul és görögül tudó Bartók pályáját részben édesapja példája, (aki jeles elméleti-teológiai és egyházszervezői tevékenységet folytatott), részben pedig mesterének, Böhm Károlynak az eszméi határozták meg. Mindkettő ápolását és őrzését életprogramjának tekintette. A kolozsvári professzorsága idején megjelent munkái részben az erkölcsfilozófia, részben pedig a filozófia története iránti érdeklődését tanúsítják. E két terület termékeny összekapcsolását és e problémák elmélyültebb elemzését hozták meg számára a szegedi évek. Emellett más fontos elméleti hatásról is szólnunk kell. Bartók kolozsvári egyetemi tanulmányainak befejezése után Lipcsében, Berlinben és Heidelbergben is végzett tanulmányokat, ahol Wundt, Windelband és Troeltsch óráit hallgatta. A kortárs filozófia egyik fő áramlatát képező neokantiánus gondolkodók filozófiája jelentős hatást gyakorolt rá. Külföldi tanulmányútjainak talán a legfontosabb eredménye a filozófia és a teológia szétválasztása volt számára. A vallásnak szerinte magában az emberi szellemben van az alapja. A teológiának nem feladata, hogy a (természet)tudományokkal versengjen, viszont a vallásfilozófiának is megvan a maga területe, ahol a kritika nem öli meg a hitet.
Bartók György emléktáblája a Bölcsészettudományi Kar bejárata melletti falon
A Böhm-i rendszer továbbgondolása, illetve Kant filozófiájának kulcsfogalmai egyaránt egy axiológiailag megalapozott erkölcsi elmélet megteremtésére inspirálták Bartókot. Ennek formálódásáról már a kolozsvári évek néhány írása is tanúskodik, de az igazán jelentős művek Bartók szegedi professzorsága idején születtek meg. A tudományos elismerés sem késett sokáig: 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.
Bartók hivatása elengedhetetlen részének tekintette a fiatal tudós nemzedékkel való foglalkozást. Ezt bizonyítja, hogy amikor tanítványa (Kibédy) Varga Sándor 1931-ben a budapesti egyetem magántanára lett, a következő évben másik tanítványa, Magyary Zoltánné dr. Techert Margit nyert magántanári képesítést Szegeden az Arisztotelész utáni filozófia tárgyköréből.
Bartók vezetése alatt megindult és jelentős eredményeket mondhatott magáénak az egyetemen folyó filozófiai oktatás, mind az általános, mind pedig a tudósképzés tekintetében. Bartók Györgynek - éppúgy mint a szegedi egyetem első professzorainak - nagyon nagy szerepe volt abban, hogy a harmincas évekre Szeged a magyar tudományos élet jelentős centrumává vált, kulturális és tudományos központ lett. Ennek bizonyítéka Szent-Györgyi Albert Nobel díja. A helyi tudományos élet fontos fórumává vált a Bartók György főszerkesztésében megjelenő Acta Literarum ac Scientiarum Reg. Universitatis Hung. Francisco-Josephine. Ebben szintén gyakran publikáltak erdélyi, illetve vajdasági magyar tudósok.
Külön említést érdemel a szerkesztésében Szegeden kiadott Szellem és Élet című folyóirat, amely 1936 és 1944 között jelent meg, viszont 1941-től már kolozsvári keltezéssel. A folyóirat a böhmi szellemiség képviseletére, illetve a vidéki filozófiai élet összefogására vállalkozott. Néhány név a szerzők közül: (Kibédy) Varga Sándor, Bibó István, Tavaszy Sándor, Joó Tibor, Zolnai Béla, Ortutay Gyula, Tankó Béla, Makkai Sándor, Visy József, Tettemanti Béla. Emellett Szellem és Élet Könyvtára címmel könyvsorozatot indított Bartók, melynek keretein belül nagyobb terjedelmű tanulmányok megjelentetésére vállalkozott.
Tudományos eredményeinek elismeréseként 1945-ben az Akadémia rendes tagjává választották, de a sors furcsa fintora, hogy még ugyanebben az évben nyugdíjazták. Az Akadémia 1949-es átszervezését követően tanácskozó tagnak minősítették vissza, s ezzel lényegében kiszorult a magyar tudományos- és közéletből.
Bibó István a "Szellem és Élet" című folyóirattal a kezében
Bartók utóda a filozófiai katedra élén Halasy-Nagy József lett. Az új professzor ekkor már szintén komoly tudományos előélettel büszkélkedhetett. Előző helyén a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen volt rektor majd prorektor, három alkalommal dékán és prodékán. Szegedre kerülésekor azonnal megbízták a prodékáni feladatok ellátásával, a következő tanévben pedig már ő a bölcsészettudományi kar dékánja.
Halasy-Nagy József korának egyik jelentékeny filozófus személyiségének számít, különösen ha filozófiatörténeti munkáit vesszük alapul. Halasy-Nagy Szegedre kerülésekor országosan elismert szakértője az antik filozófiának. A huszas-harmincas években több munkája jelent meg ebből a tárgykörből. Enciklopédikus tudása nemcsak a görög filozófia avatott szakértőjévé tette, de komoly tekintélyt kölcsönzött számára a modern filozófia művelői között is. Az antik filozófia szakértőjeként Platónról, illetve Arisztotelész etikájáról írt műveit, valamint az antik bölcseletről kiadott összefoglaló munkáit tananyagként használták. Arisztotelész Metafizikájának 1936-ban megjelent magyar nyelvű fordításával pedig mindenképpen jelentőset alkotott. Felkészültsége, páratlanul gazdag filozófiatörténeti ismeretei, nyelvtudása, (hat nyelven beszélt), oktatási és egyetemszervezési tapasztalatai azt sejtették, hogy a körülményekhez képest zökkenőmentes lesz a váltás a Filozófiai Intézet élén.
A magyar filozófia művelőire ebben az időszakban a legjelentősebb hatást Kant, illetve a neokantiánus irányzat gyakorolta. Halasy-Nagy is több értekezést publikált ebből a tárgykörből. A modern bölcseleti problémák iránti fogékonyságát bizonyítja, hogy az elsők között foglalkozott a politikai tudomány kérdéseivel, s több alkalommal publikált modern filozófiai, szellemi áramlatokról. Behatóan foglalkozott a logika és az ismeretelmélet problémáival. Filozófiatörténeti stúdiumai mellett az említett témákból is rendszeresen hirdetett előadásokat az egyetemen.
Halasy-Nagy jó előadói készséggel rendelkező, hivatását rendkívül komolyan vevő valódi tanár egyéniség volt. Ezt a képességét nemcsak tanítványai, de tanártársai is becsülték. Bizonyítéka ennek számos egyetemi és tudományos megbízatása. Csak néhányat idézünk az egyetem 1940-41-es évkönyvéből: a Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző Intézet elnöke, az Országos Tanárvizsgáló Bizottság tagja, a Magyar Filozófiai Társaság és a Magyar Pedagógiai Társaság tiszteletbeli tagja, a pécsi Janus Pannonius Társaság, a Felsőoktatási Egyesület és több tudományos társaság választmányi tagja, a Felsőoktatási Tanács és az Országos Ösztöndíjtanács tagja. Széleskörű felkészültsége nagyszerű szervezőkészséggel, kitűnő retorikai adottságokkal, korrektséggel és jelentős diplomáciai érzékkel párosult. Ezt nemcsak számos egyetemi és közéleti megbízatása tanúsítja, hanem az is, hogy 1944-ben ő képviselte a szegedi egyetemet a parlament felsőházában.
Halasy-Nagy József lényegében továbbvitte azt a szellemiséget, amit Bartók György teremtett meg a filozófia oktatása és kutatása terén. Bartók és Halasy-Nagy tanszékvezetői, egyetemi vezetői ténykedése alatt a szegedei egyetem meghatározó tényezőjévé vált a magyar tudományos közéletnek. A filozófia egyetemi oktatásának intézmányesülése, az egyetem szegedi jelenlétének meghatározóvá válása az ő nevükhöz is köthető.