A filozófia intézményesülése Szegeden (1921–1948)

Az egyetem főépülete, a Filozófia Tanszék székhelye

A Ferencz József Tudományegyetem Kolozsvárról történő kitelepítését követően az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében az egyetem Szegeden nyitotta meg kapuit. Az 1921/1922-es tanév hivatalosan október 9-10-én vette kezdetét. Köszönhetően annak, hogy a filozófiai műveltség elsajátítása már az egyetem kolozsvári időszakában is egyre hangsúlyosabb szerepet kapott, a filozófia pozíciói az oktatáson belül az áttelepülést követően is viszonylag erősek maradtak.

Böhm Károly

A filozófia kolozsvári oktatásának megszervezésében, egyáltalán a filozófia műveléséhez nélkülözhetetlen intézményes feltételek megteremtésében annak a Böhm Károlynak volt nagy szerepe, aki tudását külföldön megalapozó professzorként önálló filozófiai rendszer létrehozásával próbálkozott, s aki Kolozsváron 1896 és 1912 között vezette a Filozófiai Tanszéket, s akinek szellemisége tanítványai révén még évtizedekig befolyásolta a magyar filozófiai kultúrát.

József Attila,
szegedi egyetemi hallgató

A tanszéket irányító Bartók György helyettesként, majd megbizott vezetőként a Filozófiai Intézet mellett működő Pedagógiai Intézetet is vezette 1925 januárjáig. A két intézet folyamatosan szoros kapcsolata nyilvánult meg abban is, hogy az első évtizedekben óráik együttesen, "Bölcsészeti és neveléstudományi előadások" címen lettek meghirdetve. Bartók hosszú ideig a Magyar Királyi Tanárképző Intézet igazgatói székét is elfoglalta, valamint az Országos Tanárvizsgáló Bizottságban is fontos poziciót töltött be. A neokantiánis szellemiségű Bartók szinte egyszemélyben határozta meg a szegedi filozófiaoktatás minőségét és irányultságát. (Leckekönyve tanúsága szerint József Attila is több szemeszteren át hallgatta előadásait.) Bartók elismert személyisége volt a hazai filozófiai, tudományos életnek, amit MTA levelező tagsága is bizonyít.

Mester János

1930-ban került sor a II. számú Filozófiai Intézet megalapítására, amelynek hátterében a korszakra jellemző, részben egyházi, felekezeti befolyásoltságú tudománypolitika állt. A Katolikus Egyház ugyanis nehezményezte, hogy döntő részt Kolozsvárról áttelepült református professzorok vezetik az egyetem tanszékeit, s szerették volna elérni, hogy - többek között - katolikus vezetésű filozófiai tanszék felállítására kerülhessen sor. Végül Klebelsberg Kuno kultuszminiszter közbenjárására az Egyetemi Tanács megszavazta három párhuzamos tanszék létrehozását - köztük egy új filozófiai tanszéket is -, így 1930 április 2-tól 1940 október 19-ig II. számú Filozófiai Inézet néven működött az egyetemen, a katolikus Mester János vezetésével.

Halasy-Nagy József

Az egyetem 1940 őszén bekövetkező kolozsvári visszatelepülését követően megszünt a II. számú Filozófiai Intézet, Mester a Neveléstudományi és Lélektani Intézet vezetője lett. Október 19-én ugyancsak megszünt Bartók tanszékvezetői megbízatása, ekkortól a Kolozsvárra visszatelepülő egyetem rektora lesz. Szegeden Horthy Miklós Tudományegyetem néven működött tovább az egyetem. A Filozófiai Intézet vezetését 1940 október 19-től 1948 január 31-ig a (működését 1940 őszétől felfüggesztő) pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemről Szegedre áttelepülő Halasy-Nagy József professzor vette át.