Szent-Györgyi politikai megítélése 1945 előtt...
A Horthy-korszakban, bár Szent-Györgyi volt az ország egyetlen itthon élő Nobel-díjas tudósa, a korszak politikai köreiben nem volt igazán elismert ember. Őt is Klebelsberg hívta haza 1930-ban, és munkájához nemcsak státuszt és kutatási lehetőséget, hanem Rockefeller Alapítványi támogatást is biztosított számára. Ő úgy gondolta, hogy a XX. század a természettudományok százada lesz, de az őt követő kultúrpolitikusoknak nem volt ilyen széles látókörű gondolkodásuk. Ráadásul – a gazdasági válság hazánkba való begyűrűzése miatt – a lehetőségeik is beszűkültek. Sajnos a magyar politika akkori szereplői túlnyomórészt társadalomtudományi végzettségűek voltak, és a magyar középiskolai oktatásnak köszönhetően szerény természettudományos műveltséggel rendelkeztek.
Még Hóman Bálint történész kultuszminiszter is, amikor a Nobel-díj elnyerése után felkereste Szent-Györgyit a laboratóriumában, így nyilatkozott „Hallom, Albert, hogy az, amit te csinálsz, a C-vitamin egy nagy svindli. Nem baj, azért csak csináld, legalább több paprikát fogunk eladni külföldön." Horthy Miklós kormányzó pedig egy kitüntetés alkalmával összetévesztette őt egy lókereskedővel.