Szent-Györgyi Albert 1945 utáni tisztségei Magyarországon

A szovjet vezetők Szent-Györgyi iránti megkülönböztetett tisztelete az itthoni vezető magyar kommunista politikusokat is (Rákos Mátyás, Gerő Ernő, Vass Zoltán) együttműködésre kötelezte. A közös cél az ország gazdasági és kulturális helyreállítása volt. Szent-Györgyi azonnal állást kapott Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahová a Horthy-korszakban többször is hiába pályázott. Elnyert számos fontos közéleti pozíciót anélkül, hogy tagja lett volna bármelyik pártnak. Beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az 1945-ös választások után a Nemzetgyűlés tiszteletbeli tagjai közé, díszelnöke lett a Magyar–Szovjet Baráti Társaságnak, elnöke az Országos Köznevelési Tanácsnak. Gerő Ernő javaslatára beválasztották a Politikai Bizottság tagjai közé, ami a nemzetgyűlések közötti időszakban a törvényhozás legfőbb szerve volt. De helyet kapott 1945 őszén az Országos Nemzeti Bizottságban is. Pozícióit, kapcsolatait mindig tudóstársai, barátai megsegítésére használta fel. Szent-Györgyi az állami támogatásokból 1945 után kortárs tudósok tömegét mentette meg az éhhaláltól.

A kutatási támogatásokat illetően 1945-ben, az akkori ínséges körülmények ellenére, lehetőségeihez képest még a magyar kormány sem fukarkodott a támogatással.

A vezetése alatt működő Biokémiai Intézet felújítására kapott kisebb összegek mellett 1945. szeptember 17-én három hónapra havi 20-20 millió pengő támogatást nyert el – bemutatott költségvetési terv alapján – kutatásra és a kutatók személyes szükségleteinek kielégítésére.