Neves személyek

Espersit János (1879–1931) ügyvéd, újságíró, Juhász Gyula és József Attila barát-pártfogója, általános iskolás koráig Makón nevelkedett. A hódmezővásárhelyi Református Bethlen Gábor Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Irodalmi tehetsége már ekkor megmutatkozott: önképzőköri dolgozatokat, pályamunkákat, tárcákat és verseket jegyzett. Jogi tanulmányait a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta, melyek végeztével visszaköltözött Makóra. Az újságírás mellett ügyvédi gyakorlatot kezdett és politikai szerepet is vállalt. A Makóra került Juhász Gyula 1913 őszén ismerkedett meg vele, s ezt követően rendszeresen megfordult a makói irodalmi és művészeti élet szervezőjének házában. A 17 éves diákköltő, a szárnyait bontogató József Attila elszállásolt pártfogoltja lett egy időre. Halála után elárverezett könyvgyűjteményének nagyobb részét Hódmezővásárhely városa vásárolta meg közkönyvtára számára. Köteteibe ragasztott szecessziós stílusú ex librisét Bodzássy István készítette 1921-ben. A kisgrafíkán az "Ex libris doctoris Joh. Espersit" felirata mellett könyvet nyújtó óriás egyszarvú emberalak látszik a következő mottó kíséretében: „Abusus optimi pessimus" (A legjobbal való visszaélés a legrosszabb). Az itt bemutatott kötet possessor-jegye melletti másik érdekesség Köpösdi Dezső a vásárhelyi születésű Bethlen gimnazista ifjú, az 1901-es egyetemi "kereszt-mozgalom" később tragikus sorsú (1912-ben öngyilkosságot elkövető) vezéralakjának szóló bejegyzés.

Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, égész, muzeológus Kiskunfélegyházán született és érettségizett, Budapesten az egyetemen a földrajz-természetrajz szakot végzett. Az egyetem után nem sokkal Szegeden telepedett le és élete végéig hű maradt a Tisza-parti városhoz. A Szegedi Napló 1902. évi karácsonyi mellékletében közölt Az aranyszőrü bárány című verses elbeszélésével indult irodalmi pályája. Írótársa és barátja, Tömörkény István igazgató kérésére 1904-től a Városi Múzeum és Somogyi-könyvtár munkatársa lett. 1908-ban Kolozsvárott elvégzett egy régészeti tanfolyamot, Pósta Bélától sajátította el a korszerű ásatás módszerét, amit a következő évtől Csókán már alkalmazott is. Tömörkény halála után a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum igazgatója lett, múzeumi és könyvtárosi munkával, írói tevékenységgel töltötte idejét. 1932. december 3-án a Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara díszdoktorává avatta. Móra Ferenc 1932-ben Balatonfüreden ismerkedett meg Kalmár Ilonával. Kalmár Ilona nevelt fia, ifj. Horváth István tehetséges színész-rendező tragikus körülmények között bekövetkezett öngyilkossága után, férje id. Horváth István is önkezével vetett véget életének. A megözvegyült Kalmár Ilona ezután soha nem ment férjhez és Móra Ferenc hagyatékának gondozója lett. Móra Ferenc neki dedikálta Georgikon című kötetét és magyarázó szavak írt neki az egyes illusztrációk mellé.

József Attila (1905–1937) költőnek Szegeden jelentek meg első versei, 1924 őszén iratkozott be mesterének Juhász Gyulának és makói pártfogójának, Espersit Jánosnak tanácsára a szegedi egyetemre. Szeptember 19-én került iktatásra a Bölcsészettudományi Kar hallgatói közé, amint ezt a máig fennmaradt törzskönyvi lapja tanúsítja. Az alig ötven hallgatót számláló Bölcsészettudományi Kar abban az időben a mai központi épület első emeletén került elhelyezésre, ide járt órákat hallgatni József Attila is. Az egyetemről az első év előtt eltanácsolt költő szegedi tartózkodása 1925 májusában véget ért, ám távozásával sem szakadtak el a városhoz fűződő kötelékei: továbbra is megjelentek versei a szegedi lapokban, és levélben tartotta a kapcsolatot régi barátaival. A szegedi egyetem 1962-ben vette föl a költő nevét, 1964. József Etelka jelenlétében avatták föl József Attila egész alakos szobrát, Varga Miklós alkotását az egyetem központi épülete mellett. Jóllehet a 2000. évben bekövetkezett integrációval a Szegedi Tudományegyetem nem viseli többé a nevét, a 2004-ben átadott új Tanulmányi és Információs Központ egyéves születésnapja alkalmából József Attila Tanulmányi és Információs Központ lett.

A 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja, Radnóti Miklós (1909-1944) egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Oktatói felfigyeltek kivételes irodalmi tehetségére ezért pártfogolták a szorgalmas és érdeklődő, a szemináriumokon gyakran szenvedélyesen vitázó fiatalembert. Radnótit különösen tiszteletteljes tanár-diák kapcsolat, majd szakmai és mély emberi barátság fűzte Sík Sándorhoz, akinek kis létszámú, gyakran estébe nyúló, heves vitákká alakuló szemináriumait látogatta. Az egyetemi oktatók közül Sík Sándoron kívül Zolnai Béla irodalomtörténész tett rá nagy hatást, aki a francia kultúra avatott ismerője és kiváló nyelvész volt. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma alapító tagjaként Radnóti részt vett a társaság falukutató programjában. 1933-ban az egyesület gondozásában jelentek meg Radnóti a Lábadozó szél, Újhold című verseskötetei, utóbbi fametszetes illusztrációit a költő barátja - szintén a társaság tagja -  Buday György képzőművész alkotta. Ugyancsak az egyesület adta ki a költő summa cum laude fokozattal védett Kaffka Margit művészi fejlődése című diplomamunkáját is.

Baka István (1948-1995) szekszárdi születésű költő, író, műfordító 1967-1972 között a József Attila Tudományegyetem magyar-orosz szakos hallgatója volt. 1974-től a Kincskereső szegedi ifjúsági irodalmi folyóirat munkatársa, főmunkatársa, 1992-től főszerkesztő-helyettese és vezetője az évente megszervezett Kincskereső-tábor költőiskolának. Első verseskötete 1975-ben jelent meg. Az orosz szimbolista költők és Joszif Brodszkij, Oszip Mandelstam továbbá Arszenyij Tarkovszkij avatott tolmácsolója volt, 1993-tól a szegedi egyetemen nagysikerű műfordító szemináriumot vezetett. A bemutatott kötetet Baka István Kiss Ferenc emeritus professzornak, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszék tanszékvezető tanárának ajánlotta, akinek több mint kétezer kötetből álló gyűjteménye az 1990-es évek elején került a tanszék, majd az SZTE Klebelsberg Könyvtár állományába.