Küzdelem a szegedi egyetem fennmaradásáért
Hóman Bálint kultuszminiszter
Az 1929-ben indult pénzügyi-gazdasági krízis 1931-re világméretű gazdasági válsággá duzzadt, ami elérte hazánkat is. 1929-től megszűnt a pénzügyi kölcsönök felvételének lehetősége, a magyar termékeket a külföldi piacokon egyre csökkenő áron lehetett eladni, miközben a korábbi hitelek nyomán felvett tartozások óriási terhet jelentettek. 1931 nyarán nyilvánvalóvá vált: Magyarország a tönk szélére került és külső beavatkozás nélkül nem lesz képes pénzügyeit rendbe hozni. (Ez végül a Bethlen-kormány lemondásához vezetett.) Ekkor a Népszövetség egy pénzügyi tanácsadót nevezett ki a magyar kormány mellé, az amerikai Royall Tyler személyében. Az ő vezetésével dolgozó Tyler-bizottság szigorú intézekedéseket vezetett be, amelyek betartását következetesen elvárta és ellenőrizte. A helyzetet súlyosbította, hogy az elcsatolt területekről több diplomás átköltözött Magyarországra, és itt keresett állást magának, a diplomás "túlkínálatot" tehát diplomás munkanélküliség követte. Mindezek következtében a frissen végzett diplomás fiataloknak is egyre nehezebb lett az elhelyezkedésük, ami általános elégedetlenséget szült az egyetemisták körében és diákzavargásokban, antiszemita jellegű megmozdulásokban öltött testet.
Somogyi Szilveszter polgármester
Glattfelder Gyula püspök
Széki Tibor rektor
Szent-Györgyi Albert
A Tyler-bizottság a felsőoktatásban is a dologi kiadások, majd személyi kiadások (fizetések, létszám) csökkentéséhez folyamodott, végül az intézmények (egyetemek) szüneteltetésének, összevonásának, karok, tanszékek megszüntetésének gondolata is felmerült. Ez összhangban állt a Gömbös-kormány programtervezetével, az ún. Nemzeti Munkatervével, aminek X. fejezet 87. pontja alapján "az életképtelennek bizonyult és szervezeti hibában szenvedő intézményeknél szükséges az átszervezés, összevonás, megszüntetés". Valóban nem volt szűkében hazánk a felsőoktatási intérményeknek, hiszen 37 intézményében kb. 14-16 ezer hallgató tanult. Mivel a kultuszminiszter, Hóman Bálint a pesti egyetemeket akarta elsősorban megvédeni a leépítéstől, ezért a figyelem leginkább a vidéki egyetemek felé irányult. Ezek közül is leginkább Szegedre, hiszen ennek a városnak nem volt kormányközeli befolyással bíró képviselője a parlamentben, aki megvédhette volna. De a szegedi városvezetés, a lokálpatrióta lakosság és az egyetem vezetése összefogott egyetemük megmentése érdekében.
Délmagyarország 1933.03.12. vezércikk
Somogyi Szilveszter Horthy Miklóst fogadja
1933. március 8-án és 9-én Hóman Bálint Lázár Andor igazságügy-miniszterrel együtt látogatott Szegedre, s ekkor beszélt a szegedieknek először közvetlenül költségvetési redukciós tervekről. Ezek között lehetséges változatként szerepelt konkrétan Szegeden az egyetem jogi fakultásának a felszámolása. Ez a miniszteri kijelentés hidegzuhanyként érte a Klebelsberg gondoskodásához és nagyvonalúságához szokott szegedi közvéleményt, minden szegedi polgárban óriási felháborodást keltett. Hóman Bálintot a sajtó egyetemromboló jelzővel illette.
Az egyetemi és városvezetés minden követ megmozgatott a terv megvalósulása ellen. Somogyi Szilveszter kezdeményezésére a bírói és ügyészi kar vezetőinek országos hatókörű konferenciája Szegeden került megrendezésre 1933. szeptember 24-én Lázár Andor igazságügy-miniszter vezetésével.
Glattfelder Gyula
csanádi püspök
A konferencia résztvevői felkeresték Glattfelder Gyula megyés püspököt is, aki köztudottan a város pártján állt. Június 16-án a felsőház pénzügyi bizottságában is kiállt az egyetemek sértetlensége mellett, hangsúlyozva, hogy a leépítés „a szellemi proletariátus számát nem csökkentené, de számottevő pénzügyi hatása sem volna”.
Szily Kálmán államtitkár 1933. szeptember 27–29. között tett háromnapos látogatást a szegedi egyetemen, és annak gazdasági hivatalától kezdve – rektori vagy dékáni kíséretben – valamennyi intézetét végigjárta. Szóba került a városnak az állammal szemben fennálló építkezési tartozása, amit a város – a megállapodás alapján ‒ csak akkor fizetett volna vissza az államnak, ha az befejezi az egyetemi építkezéseket. Nagyon valószínű, hogy Somogyi Szilveszter polgármester ezt használta ütőkártyának a minisztériummal való tárgyalásokon a jogi fakultás védelmében, nyomatékosítva azt a bírák és ügyészek fent említett demonstratív meghívásával. Hóman Bálint egy hónappal későbbi nyilatkozatában ugyanis arra hivatkozott, hogy a jogi kar fennmaradását a város kizárólag Somogyi Szilveszternek köszönheti, mert az ő érvei győzték meg arról, hogy a jogi kart nem lehet elvinni Szegedről.
Az államtitkári látogatás kapcsán, Széki Tibor az egyetem rektora úgy nyilatkozott, hogy „a jogi fakultás ügye jól áll.”
A szegediek még nem tudták, hogy a kultuszminisztérium egy másik szegedi fakultás megszüntetését helyezte kilátásba: az orvostudományiét.