Együtt Klebelsberggel

Id. Issekutz Béla 

Köztudott, hogy Szent-Györgyi Albert Klebelsberg kultuszminiszter kedvező ajánlatára települt haza Cambridge-ből. A javaslat megszületésében és végrehajtásában többen is közreműködtek.

Issekutz Béla gyógyszerész-professzor már 1926-ban puhatolódzott Szent-Györgyi hazalátogató feleségénél, hogy lenne-e kedvük Szegedre jönni az új Biokémiai Tanszékre. „Igenlő esetben kértem, hogy férje küldje el nekem különlenyomatait."
Tehát id. Issekutz Béla, aki az 1927-28-as tanévben rektora volt az egyetemnek, tett javaslatot Szent-Györgyi hazahívására. Erről így ír: "Reinbold [Béla] halálával [1927. december 21.] az orvosvegytani tanszék váratlanul megüresedett, javaslatot tettem, hogy Szent-Györgyit hívja meg erre az orvostudományi kar.”

Magyari Zoltán

Magyary Zoltán, a kultuszminisztérium tudománypolitikai ügyosztályának vezetője 1928-ban látogatást tett Szent-Györgyinél Cambridge-ben , amikor tolmácsolta Klebelsberg hazacsábító ajánlatát. Az ajánlat részei, pontokba szedve a következők voltak: 

• egyetemi tanári státusz biztosítása
• önálló biokémiai intézet létrehozásának lehetősége
• Rockefeller Alapítvány támogatásának kilátásba helyezése
• külföldi kutatások befejezésének lehetősége

Szent-Györgyi először visszautasította az ajánlatot.

Klebelsberg Kuno portréja

Klebelsberg koncepciójának lényege az volt, hogy a tudománypolitika a korszellemet kell, hogy tükrözze, ami konkrétan azt jelentette, hogy a 20. század a természettudományok százada. Ezért törvényjavaslatot terjesztettek elő a természettudományok fejlesztése érdekében: az 1930. évi VI. tc elrendelte az Országos Természettudományi Tanács és Alap felállítását. Klebelsberg másik újítása a Széchenyi Tudományos Társaság (kutatás finanszírozási feladattal) létrehozása. Ez a két testület működtette a kutatás újonnan létrehozott szervezeteit, a kutatóintézeteket.

Ezek között volt a Tihanyi Biológiai Kutatóintézet, ahol az élettani osztály első igazgatója Verzár Frigyes, Szent-Györgyi kollégája volt. (Az intézet alapkövét 1926 októberében rakták le, működését 1927-ben kezdte meg.) Klebelsberg egyik nagy jelentőségű gondolata volt hazahívni a külföldön kutató, ígéretes vagy már bizonyított tehetségeket, hogy itthon hazájuk javára folytathassák tudományos munkájukat. Így került a tihanyi intézet élére Entz Géza zoológus, munkatársnak pedig Amerikából Sebestyén Olga limnológus. A sort folytatta Szent-Györgyi hazacsábítása a Ferenc József Tudományegyetemre, aki a Nobel-díj elnyerésével a klebelsbergi tudománypolitika irányvonalát a legfényesebben igazolta. Vele egyidőben hívta haza Berlinből Bay Zoltán fizikust is Szegedre, az Elméleti Fizikai tanszékre.

Felismerte, hogy Szent-Györgyi bekapcsolása a Rockefeller Alapítvánnyal való tárgyalásokba nagy előnyt jelent, hisz már sikeresen dolgozott együtt velük külföldön. Klebelsberg halála után pedig Szent-Györgyi maradt Magyarországon az alapítvány megbízható és nagy tekintéllyel bíró kulcsembere.

Szent-Györgyi végül is elfogadta Klebelsberg ajánlatát és 1930. augusztus 15-én hazaindul Cambridge-ből családjával, és őszre elfoglalja egyetemi katedráját Szegeden.

Első közszereplése az 1930. évi Országos Testnevelési Kongresszuson volt. Itt belehallgathatunk a videóba:

„Az a hallgatóság, amelyet kezem alá a középiskola küld, minden veleszületett tehetsége mellett is kevés kivétellel nemcsak tudósképzésre, de mindennemű felsőbb kiképzésre teljesen alkalmatlan. […] Abból a tizenkét évi magolás és drukkolás kivert minden eredetiséget, minden érdeklődést. […] Az egyetemen további lexikális tudással terhelve megfosztottuk őket a szabad cselekvés és gondolkozás minden képességétől, akkor hirtelen kilökjük őket az életbe és még a végén azon csodálkozunk, hogy ott nem tudnak a saját lábukon megállni, és hogy ez a szegény ország nem tud a saját nyomorúságából kivergődni.” Kiemelte a nevelésben a sport emberformáló szerepét.

https://mediateka.ek.szte.hu/exhibits/show/szent-gyorgyi_sport/a-sport-a-test-utjan

A Rockefeller Alapítvánnyal kötött szerződés segített megtartani a szegedi egyetemet a 30-as években a felsőoktatásban életbe léptetett megszorító intézkedések közepette.

Az alapítványtól érkező támogatások felügyeletére létrehoztak egy Természettudományi Kutatási Bizottságot is. Ennek elnökévé Szent-Györgyi Albertet nevezték ki (1931. június 16.). A bizottság szabadon dönthetett a támogatás felhasználásáról, mert a tudósoknak kell eldönteniük, hogy mire van szükségük a kutatáshoz, de elszámolási kötelezettséggel csak a Rockefeller Alapítványnak tartozott.

Szent-Györgyi első politikusi példaképe Klebelsberg Kuno volt.