Jótanácsok a cserkész ifjúság számára
A Nobel-díj elnyerése után a Magyar Cserkész című folyóirat azzal a kéréssel kereste meg Szent-Györgyi professzort, hogy néhány pontban foglalja össze az ifjúság számára azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek szem előtt tartásával valakiből Nobel-díjas lehet. [1]
A felkéréshez az szolgált alapul, hogy bár Szent-Györgyi hivatalosan sosem volt cserkész – akinek csapata, igazolványa vagy cserkészruházata van –, mégis „példája az életben minden körülmények között helyét megálló magányos cserkésznek”. Szent-Györgyi egyszer maga is úgy nyilatkozott, hogy ő már akkor is cserkészkedett, amikor a mai értelemben vett cserkészet még ismeretlen fogalom volt Magyarországon. [2] Szenvedélyesen szerette a túrázást, a sátoréletet, a szabadságot, a kötetlenséget.
A jó tanácsok előtti bevezető részből megtudhatunk egy érdekes dolgot: Szent-Györgyi, a háború előtti időkben, mint tanuló, egészen Rákóczi kassai sírjáig elbarangolt.
Szent-Györgyi első felesége, Demény Kornélia, "nagy" Nelli aktívan is részt vett a cserkészmozgalomban, erről az előző fejezetben már szó esett. A jobboldali fényképen mint a szegedi 77. sz. Thurzóné Zrínyi Kata egyetemi és főiskolai cserkész leánycsapat vezetője látható egy 1934-es Kács-Tapolcára tett kirándulás alkalmával.
----------
Azoknak, akik a Nobel-díjra komolyan pályázni akarnak, a következő tanácsokat adhatom:
1. pont: Ne azt nézd mindig, hogy mit kaphatsz te az élettől vagy az emberektől, hanem azt, hogy mit adhatsz és mit tehetsz másokért. Keresd ki magadnak az életben azt a helyet, ahol a leghasznosabb tudsz lenni.
2. pont: Amíg lehetőség van rá, keresd meg azt a munkát, ami igazán örömet szerez. Az ember rendesen azt végzi csak jól, amit szeret csinálni. Dolgozz kedvvel és szeretettel.
3. pont: Ne elismerésért és jutalomért dolgozz! A munka egyedüli, igazi jutalma önmagában van. De csak az igazán jól végzett munka ad örömöt és kielégülést. Az élet egyik furcsasága, hogy végül mégis az kap elismerést és jutalmat leginkább, aki nem ezekért dolgozott.
4. pont: Ne hagyd magad apró előnyökért az egyenes útról, a kitűzött céltól eltéríteni.
5. pont: Ha dicsőség vagy elismerés ér, ne bízd el magad! Csapásnál, vereségnél ne hagyd el magad, hanem igyekezz a tanulságot leszűrni, és a vereségből okulni, a jövőben helyesebben cselekedni. Ne másokban keresd vereséged vagy csapásod okait, az majdnem mindig önmagunkban van. Ha jól leszűröd a tanulságot, a csapást nyereséggé teheted.
6. pont: Tiszteld a mások véleményét. Ha más véleménye a tiédtől eltér, tételezd fel mindig azt, hogy a más véleményének rugója épp oly igaz és becsületes, mint a tiéd. Próbáld magad más nézőszögébe beleélni és magadat legjobb tudásod szerint meggyőzni, nincs-e ellenfelednek igaza. Ne keresd okvetlenül mindig a magad igazát, másnak is lehet igaza.
7. pont: Azokat, akik vezetésedre vannak bízva, ne tekintsd alárendeltjeidnek, hanem munkatársaidnak.
8. pont: Tartsd rendben a testedet. Jól dolgozni és boldognak lenni csakis jól működő szervezettel lehet. Add meg a testednek, ami a testé, tartsd rendben a lelkedet, nem lehet mindig csak dolgozni.
9. pont: A szellemnek is kell változatosság és felfrissülés. A természet legyen e célra barátod. Az élet legnagyobb örömei, mint pl. a naplemente, a napfelkelte, a madárdal, stb., stb. mind díjtalanok. Csak a másodrendű örömök drágák. Keresd a vidámságot. Igazán, komolyan dolgozni legjobban az tud, aki igazán vidám is tud lenni.
A kilencedik pont után Szent-Györgyi professzor még megjegyzi: „Nem ígérhetem biztosan, hogy akik ezeket a pontokat megtartják, mind Nobel-díjat fognak kapni, annyit azonban mondhatok, egész bizonyosan, hogyha ezek közül a pontok közül bármelyiket is elhanyagoljátok, nem fogtok ilyen díjat nyerni.”
----------
Irodalom:
[1] Az első Nobel-díjas cserkész = Magyar Cserkész, 1937. december 15. – 1938. január 1.
[2] Pados Pál: Szent-Györgyi professzor a legújabb "C"-vizsgás vitorlázó repülő = Képes Vasárnap, 1940. szeptember 1.