A két Nelli

Szent-Györgyi egész családja sportos életmódot folytatott

Felesége, Demény Kornélia, „nagy” Nelli

aktívan részt vett a cserkészmozgalomban. Szegedre kerülésük után szinte azonnal csapatvezetője lett a 77. sz. Thurzóné Zrínyi Kata egyetemi és főiskolai cserkész leánycsapatnak. [1]

Emellett briliánsan teniszezett. Hollandiai tartózkodásuk idejéből fennmaradt sportedzői bizonyítványa (Getuigschrift als sportleidster - Amsterdam, 1924), amely valószínűleg teniszoktatásra vonatkozott (lásd alább). A teniszezéssel természetesen később sem hagyott fel. Szent-Györgyi is sokat tanult tőle, amikor rákapott erre a sportra. „Nyáron minden reggel a felségével teniszezik, aki öt év óta a Délvidék teniszbajnoka és boldog, ha néha legyőzi” - nyilatkozta Szent-Györgyi anyósa. [2] Hajnal Piroska visszaemlékezésében (lásd előző fejezet) pedig a következőt olvashatjuk: „A vegyes párosok egyik kiváló női játékosa Szent-Györgyiné Nellike volt, aki úgy nyeste a labdát, hogy ezzel gyakran pontot nyert.” [3]

Teniszbajnokság Újszegeden - 1933

A teniszpályák miliőjét kiválóan adja vissza egy korabeli hangulatos Délmagyarország tudósítás, amelynek köszönhetően szinte lepereg előttünk az 1933-as újszegedi teniszbajnokság egy napja, mintha mi is ott lennénk a szurkolók táborában, Szent-Györgyi társaságában. „Plain-air, aranykeretben” – állapítja meg a cikk írója az aranyos légen keresztül eléje táruló színpompás életképről. A Piroska által leírt klubház frissen és üdén ragyogott a napsütésben, hiszen épp az előző esztendőben készült el. A bajnokság egyik főszereplője Nelli volt, aki vegyes párosban első helyezést ért el Csermák Ernővel, a kitűnő teniszjátékossal, aki a szegedi teniszsport megszervezője és állandó versenyzője volt. Ebben az időben Szegeden működött ügyvédként, irodája a Széchenyi téren volt.

„Pünkösd Újszegeden. És tavasz a gyönyörű rozsdavörös pályák körül: a hölgyek ruháinak majálisa, mint ez az egész napfényes, tündöklő Újszeged. Húsvéti szellő a pünkösdi rózsák fölött. Elkésett tavasz, de tavasz és majális a fehér labdák között. És az egyetemi pálya galériás klubháza – hölgyek és versenyzők, rakettek és szvetterek. Alföldi teniszbajnokság és a galérián lázas érdeklődők, köztük az egyetem rektora és Szent-Györgyi professzor. És Szent-Györgyi professzorné a kipirult versenyzők között. Pattanó labdák, robbanó szervák, zengő riposztok, dobbanó bekhendek. És néha izzó izgalmak a döntő gémekben. Fogadások és drukkerek. A favorit: Szent-Györgyi Albertné, ahogy világító fehér fogaival, derűs mosolyával, frappáns hálójátékával és remek plaszírozásával védelmezi a bajnokságot. Izgalom a megtömött padokon és kitörő taps egy-egy remek volley-széria után. És a labdaszedő gyerekek is tapsolnak, ahogy a professzorné örök mosolyával, szinte szeretetreméltó szerénységgel, de kockáztató bátorsággal elhelyez egy-egy labdát a vonalak szélén, védhetetlenül. Jön a közönség és a háló mellett szaporodnak a limonádés poharak. És már továbblendülne a játék, már pattannak a labdák, amikor egy úr rászól a közönségre: – Kérem, tessék csöndben maradni, ez nem futballpálya!” [4]

----------

Szent-Györgyi lánya, „kis” Nelli

is teniszkiválóság volt. Fennmaradt a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetségnek az a „Szentgyörgyi Nelli úrnő” részére kiállított igazolványa, amely tanúsítja, hogy gazdája 1934-ben felvételre került a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club igazolt játékosainak névjegyzékébe. (A KEAC teniszszakosztálya a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség alföldi kerületének tagegyesülete volt.) Az igazolványképről egy fűben ülő, csuklószorítót viselő, rövid szoknyás csitri nevet ránk. A Délmagyarország korabeli sportrovatait böngészve kiderül, hogy Nellinek nemegyszer erős ellenfele volt kortársa, Pick Lotte, a szegedi szalámigyárat alapító Pick Márk unokája, aki az ULTE (Ujszegedi Lawn Tennisz Egylet) játékosa volt. Fény derül továbbá arra is, hogy Nelli és édesanyja sikert sikerre halmozott a helyi és alföldkerületi bajnokságokon, a KEAC színeiben indulva. (Amíg középiskolás volt, a KISOK – Középiskolások Országos Klubja – bajnokságokon is indult a szegedi M. kir. állami Árpádházi Szent Erzsébet leánylíceum versenyzőjeként, ahol 1936-ban érettségizett.)

1937 nyarán együtt értek el győzelmet, amelyről Szent-Györgyiné így beszélt: „Most, az elmúlt nyáron büszkék voltunk: Nellyke meg én megnyertük itt Szegeden a páros női teniszbajnokságot. Ketten, mi ketten! Én már régi bajnok vagyok, szeretettel és sokat játszottam mindig. De most nem nagyon bíztam a sikerben, véletlenül fáradt voltam, nem szívesen álltam ki a versenyre. De Nelly bíztatott: »gyerünk neki, én majd dolgozom helyetted is, csak gyerünk neki ketten, te meg én!« És dolgozott csakugyan, igazában ő volt a győztes, nem én! Síelésben, úszásban is felveszi velünk a versenyt. Egészséges gyerek, ez a legnagyobb örömöm.” [5] „Kis” Nellit még Cambridge-ben is – itt folytatta tanulmányait – a legjobb teniszezők között tartották számon.

Az említett síelés „kis” Nelli másik szenvedélye volt a tenisz mellett. Olyan kitűnő síelő volt, hogy 1946-ban a magyar síválogatott tagjaként sikerült végleg külföldre jutnia. [6] Ebben az évben a svájci Zermattban, a Matterhorn tövében meghúzódó alpesi városkában (Wallis-Alpok) rendezték meg a háború utáni első nemzetközi síversenyt. Innen már nem tért haza Magyarországra; átmenetileg édesapja bátyjánál, Pálnál, illetve annak családjánál maradt Bécsben. [7] Első férje pedig, Libik György műegyetemi hallgatóként versenyszerűen síelt. Később a Magyar Sí Szövetség elnökségének is tagja lett. Stockholmi kiadású memoárkötetéből – "Üzenet a lesiklásból" – sok olyan adalékot megtudhatunk Szent-Györgyire, lányára, de a család több tagjára vonatkozóan is, amelyek más forrásokból nem állnak rendelkezésre.

----------

"Nagy" Nelli édesapja, Demény Károly – a sísport magyarországi meghonosítója

Demény Károly (1859-1952) államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója (1919-28) szintén híve volt a rendszeres testnevelésnek. Fiatalkorában magyar országos teniszbajnok volt. 1928-ban történt nyugállományba vonulása után az idejét a sportnak szentelte. 1929-től díszelnöke a Postás Sportegyesületnek, alelnöke az Országos Testnevelési Tanácsnak. Így része volt abban is, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemen kötelezővé tették a testnevelést a hallgatók számára.

Az ő és Bély Mihály nevéhez köthető a magyarországi síélet elindítása. Az első 6 pár sílécet Krisztiánából (ma Oslo) rendelték. A síelést, mint sportot első ízben 1892. december 4-én mutatták be a Kissvábhegyen. [8]

----------

Irodalom:

[1] A Thurzóné Zrínyi Kata egyetemi és főiskolai cserkészleánycsapat [Rövid hír] = Délmagyarország, 1931. április 25.

[2] „Albi csak úgy tud dolgozni, ha sportol is…” Szent-Györgyi Albert anyósa beszél tudós vejéről = 8 Órai Újság, 1937. október 30.

[3] Korpássy Béláné: Prof Szent-Györgyi Albert és a tenisz-sport. [Gépirat] 1986. július 28. 4 p. (SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi Albert Gyűjteménye)

[4] Teniszbajnokság Újszegeden = Délmagyarország, 1933. június 7.

[5] Harsányi Gréte: A Nobel-díjas ember = Magyarság, 1937. november 3.

[6] Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert. Budapest, 2004, Typotex, 213. p.

[7] George Libik: Üzenet a lesiklásból (Besked från störtloppet). Stockholm, 1981, Borås - Invandrarförlaget, 121. p.

[8] A síelés kezdetei a Hegyvidéken = Hegylakó Magazin, 2023. január 20.

URL: https://www.hegylakomagazin.hu/hegyvideki-tortenetek/1825-a-sieles-kezdetei-a-hegyvideken