Teniszmérkőzések Újszegeden

http://digit.bibl.u-szeged.hu/00400/00499/omeka/szent_gyorgyi_albert_021.jpg

A labdajátékok uralmának az vetett véget, hogy az Orvosi Vegytani Intézet 1935-ben Szeged szívébe, az újonnan elkészült Templom (ma Dóm) téri egyetemi épületegyüttesbe költözött. Szent-Györgyi így summázta a megváltozott helyzetet: „Sajnos, most baj van, mert az új intézet közelében nincs sportpálya. Nagyon hiányzik és helyszűke miatt nincs is mód arra, hogy építsünk.” [1] Ekkor támadt az a gondolata, hogy mi lenne, ha ezután teniszezne! Az ötletért nem kellet messzire mennie: felesége ragyogó teniszjátékos volt, a Délvidék teniszbajnoka. 1937-ben így nyilatkozott férjével kapcsolatban: „Csak néhány hónapja teniszezik komolyan, de már egészen kitűnően játszik.” [2]

Szent-Györgyi teljesen rákapott erre a sportra: „Egy percre kiszaladok a sportpályára a tanítványaimmal vagy asszisztenseimmel és teniszezem.” [1] A KEAC (Kitartás Egyetemi Atlétikai Club, 1940-től SZEAC: Szegedi Egyetemi Atlétikai Club) újszegedi teniszpályáiról van szó, a klubnak a Szent-Györgyi házaspár is tagja volt. Liebmann Béla jeles szegedi fotógráfus itt örökítette meg egyik röpteütését (lásd fent). Napi rendszerességgel ütögette a labdát, s mivel elég rossz alvó volt – általában már ötkor fent volt –, [3] gyakran teniszezéssel indította a reggelt. A hajnali órákban sokszor játszott munkatársával, Straub F. Brunóval; [3, 4] de nemegyszer feleségével mérte össze az erejét. Egy kis anekdota szerint a Nobel-díj elnyerése utáni első vasárnapon sem bírták ki az otthoni bezártságot, a gratulálók ostromát. Ebéd után Szent-Györgyi beültette autójába néhány teniszezni tudó, Budapestről érkezett vendégét és feleségével együtt kirobogott velük a pályára. „Vidáman ütögették a labdát, mialatt otthon az ünnepélyes gratulálók, komoly küldöttségek keresték…” [5]

----------

gal_ria_22.jpg gal_ria_72.jpg gal_ria_81.jpg

Szent-Györgyi alakja megelevenedik

Fennmaradt egy kis gépiratos visszaemlékezés, [6] Hajnal Piroskáé, aki 1937-ben 20 éves volt. Piroska idővel Korpássy Béla felesége lett, aki akkoriban a szegedi egyetem Kórbonctani és Kórszövettani Intézetének fiatal tanársegédje volt, majd később ugyanezen intézet vezetője. Piroska, édesanyjával együtt, kora tavasztól késő őszig rendszeres látogatója volt az újszegedi teniszpályáknak. Leírása alapján szinte magunk előtt látjuk azt a pillanatot, amikor zsakettben, teniszütőkkel a hóna alatt, motorkerékpáron megérkezik egy rendkívül elegáns férfi, aki kisvártatva felcsapja kabátja alját, leül a pályákhoz vezető lépcsőkre és beszélgetésbe elegyedik a labdaszedő gyerekekkel. E férfiú – talán mondanunk sem kell – Szent-Györgyi professzor, aki valamilyen ünnepségről egyenesen a teniszpályákhoz robogott. Pár perc pihenő után átöltözik és partnert keres, jelöltek mindig szép számmal akadtak a klubban. Piroska, aki rendkívül szép lány volt (ismerjük esküvői fényképét, amelyen Korpássy Bélával egy fiákeren ülve mosolyog a Templom téren), gyakran játszott a professzorral: „amikor az én győzelmemmel végződött a játszma, másnap azonnal revansot kért. »Játszhatunk Piridin?«” (Szent-Györgyi nevezte el Piridinnek egy vegyületről.) A játszmák mindig igen vidám hangulatban teltek.

Piroska érzékletesen festi le számunkra az akkori miliőt is: „Örökre emlékezni fogok az újszegedi ligetre, a teniszpályák hangulatára, a klubestekre és a flekkensütésekre, [...] és a történetem idején még üzemelő Vigadó-étteremből halk zene is szűrődött a teniszpályákig, ahol erre az időre klubépületet építettek gondnoki lakással, női és férfi zuhanyozókkal, öltözőkkel."

"A sport a test útján nyitja meg a lelket"

A három színes felvétel a Szegedi Tudományegyetem Erzsébet Ligeti Teniszközpontjának avatásán készült. [7] Avatáson itt a komplett felújítást, modernizálást kell érteni, amelynek apropójául a fent említetett újszegedi teniszpályák, klubház alapításának 100. évfordulója szolgált. Erről a következő fejezetben is olvasható néhány érdekes adalék. A középső fotón Szent-Györgyi azon mondása köszön vissza ránk, amelyről az első fejezetben már említést tettünk.

----------

A Kitartás Egyetemi Atlétikai Club teniszszakosztályának élén

1939. október 14-én Szász Dezső királyi ügyész vezetésével népes küldöttség kereste fel Szent-Györgyit. Arra kérték a KEAC nevében, hogy vállalja el a klub teniszszakosztályának elnöki tisztségét. Külön kiemelték, hogy a felkérés nem a Nobel-díjas professzornak szól, hanem az egyesület azon tagjának, aki kezdettől fogva nemcsak részt vesz a teniszéletben, de maga is aktív teniszező; jelentős elfoglaltságai mellett rendszeresen felkeresi a klub pályáit és napról-napra teniszezik. Szent-György keresetlen szavakkal válaszolt a küldöttségnek, elfogadva a felkérést.

"Hangsúlyozta, hogy kora fiatalsága óta hódol az ésszerű sportok kultuszának, amelyre minden szellemi életet élő embernek elsőrendű szüksége van. A nagy elmélyülést igénylő kutatói munkához a tenisz, a sport ad jókedvet, friss erőt." [8]

1941. január 31-én pedig a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség alföldi kerületének tisztújító közgyűlése választotta tiszteletbeli elnöknek. [9]

----------

Irodalom:

[1] Kristóf Károly: Szent-Györgyi Albert a művész. Egy óra a Nobel-díjas tudós dolgozószobájában = Az Est, 1937. november 3.

[2] Harsányi Gréte: A Nobel-díjas ember = Magyarság, 1937. november 3.

[3] Straub F. Brunó. In: Kövesné Terstyánszky Edit (szerk.): Gyógyító tudósok. Budapest, 1982, Minerva, 207-221. p.

[4] Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert. Budapest, 2004, Typotex, 85. p.

[5] Várnay Erzsébet: Szent-Györgyi, az ember. Szent-Györgyi, a tudós = Napló [Szabadka], 1937. december 25.

[6] Korpássy Béláné: Prof Szent-Györgyi Albert és a tenisz-sport. [Gépirat] 1986. július 28. 4 p. (SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi Albert Gyűjteménye)

[7] SZTE teniszpályát avattak az újszegedi ligetben = SZTE Info, 2022. június 27.

URL: https://u-szeged.hu/sztehirek/2022-junius/szte-teniszpalyat

[8] Szent-Györgyi professzor teniszelnök = Napló [Szabadka], 1939. október 19.

[9] A teniszszövetség új tisztikara [Rövid hír] = Délmagyarország, 1941. február 1.