A sport a test útján nyitja meg a lelket

.

Szeged előtt, dióhéjban

- Budapest, Kiskérpuszta, Leiden, Groningen, Cambridge -

Az 1930/31-es tanévkezdésre új professzor érkezett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre, a 37 esztendős Szent-Györgyi Albert. Ugyan már 1928-ban kinevezték az Orvosi Vegytani Intézet élére, katedráját ténylegesen csak ekkor foglalta el. A Nobel-díjtól még 7 év távolság választotta el. A mögötte álló esztendők pedig – témánk szempontjából – tömören összefoglalhatók. Gondtalan gyermek- és ifjúkor a Buják melletti Kiskérpusztán és a fővárosban, ahol középiskolai és egyetemi tanulmányait is folytatta. Mint orvostanhallgató, szanitécként szolgált az I. világháborúban. Az egyetem befejezése után 12 külföldi, nélkülözésektől sem mentes kutatóév következett. Szegedre az angliai Cambridge-ből jött, előtte a hollandiai Leidenben és Groningenben töltött hosszabb időt, hogy csak a fontosabb állomásokat említsük.

Ezt a változatos és mozgalmas 37 esztendőt egyvalami biztosan összekötötte: a természet és a sport szeretete, amely egész életét meghatározta. Lenhossék Mihályné – nagybátyjának, a budapesti egyetem anatómia professzorának felesége – lírai érzékenységgel fogalmazta ezt meg: „A kutatáson, tudományos munkán kívül lelkét még két motívum jellemzi: a sport és a muzsika.” [1] „Sport nélkül nem tudnék megélni” [értsd: élni] - hangoztatta gyakran maga Szent-Györgyi is. [2] „Csak úgy tudok dolgozni, ha sportolok is.” [3] Az állandó, feszített tempójú szellemi munka során fellépő fáradtságérzetet a sporttal oldotta, amely mindig felfrissülést hozott a számára. Igazi sportember volt; sokféle és egymástól igen elütő sportágat űzött, de mindegyiket kiválóan. Az idejét pedig remekül be tudta osztani, így mindennapjaiba a sport is kényelmesen belefért.

Kiskérpusztai időzése során közel került a természethez, megtanult lovagolni. A fenti fotón éppen gólyalábakon egyensúlyoz testvérei között a kúria udvarán. Diákként gyakran túrázott, például a Budai-hegységben, nemegyszer nagyobb távolságokat is bejárva. Emellett korcsolyázott, orvostanhallgató korában már versenyszerűen, bajnokságokat is nyerve. [1] A biciklizést Hollandiában szerették meg: „a kis család, Albert, Nelli és a kis Nelli, egymás mellett három kerékpáron, messze elkalandoztak Leidentől vagy Groningentől”. [4] A Cambridge-i évek alatt "Cambridgeshire szépen zöldellő vidéki tájaira kirándultak". Szent-Györgyi itt már állandó közlekedési eszközként használta a biciklit; nap mint nap ezzel tette meg az utat munkahelyéig, a Biokémiai Intézet Tennis Court Road-on álló vöröstéglás épületéig (ma Hopkins Building). Ebben az ősi egyetemi városban egy kerékpározó professzor senkit nem botránkoztatott meg. „Azoknak, akik az amerikai vagy brit egyetemi tradíciókon nevelkedtek, ez fel sem tűnt. A látvány azonban sokkoló hatású, sőt elképzelhetetlen lett volna Budapesten vagy bármely más európai városban, ahol a professzorok egyik legféltettebb kincse a »tekintély« volt.” [5a]

.

Szeged (1930-1945)

Pontosan ez történt Szegeden, amikor Szent-Györgyi – megérkezve a városba s eleget téve a hagyományoknak – családjával együtt sorra ellátogatott professzortársai otthonába, természetesen mindenhová biciklin. A megdöbbenés általános volt. Sportszeretete azonban hamar közismertté vált. A társaságában szinte kötelező volt sportolni, [5b] de már az is nagy örömet jelentett számára, ha valakivel a sportról társaloghatott. [3]

Országos Testnevelési Kongresszus - 1930

Így cseppet sem meglepő, hogy azonnal kapott az alkalmon és felszólalt azon az Országos Testnevelési Kongresszuson, amelyet idekerülése után nem sokkal, 1930 őszén rendeztek meg a szegedi városházán. Ezen részt vettek az ország testnevelési és sportügyeinek legfőbb vezetői is. Kemény kritikát megfogalmazó beszédére sokan felkapták a fejüket. Kifejtette ugyanis, hogy a magyar iskolarendszer egyik szintje sem felel meg a kor megváltozott követelményeinek. A tanulókat túlterhelik, fejükbe sokszor haszontalan tudásanyagot sulykolnak, lelküket nem hagyják szabadon szárnyalni és sportolásukra semmi hangsúlyt nem fektetnek.

Holott a sport "a test útján nyitja meg a lelket". „Nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. [...] Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a »fair play«, a nemes küzdelem szabályaira.” [6]

Akikben ezek a tulajdonságok megérnek, azok mindenkor megállják majd a helyüket az életben; teljes emberekké, a társadalom hasznos polgáraivá válnak. Pozitív példaként a Cambridge-i Egyetemet állította, ahol a sportolást legalább olyan fontosnak tartják, mint a szaktudás megszerzését. Ezt maga is megtapasztalta ottani kutatóévei során.

Szent-Györgyi teljes felszólalása: https://misc.bibl.u-szeged.hu/47290/

Rektor - 1940/41

Nem véletlen, hogy amikor 1940 őszén az egyetem vezetőjének választották, rektorként az egyetemi sportéletnek is kulcsfigurája lett. Székfoglaló beszédében – amely összecsengett az 1930-as Országos Testnevelési Kongresszuson elhangzott gondolataival – rámutatott arra, hogy az egyetemnek az oktatáson túl nevelnie is kell. A nevelésnek pedig az egyik legfontosabb eszköze a sport, amely a testet és a lelket egyaránt karban tartja.

„A hivatás betöltéséhez még egészség is kell s így az egyetemi polgárt széles vállúnak, egyenes hátúnak, pozsgás képűnek is szeretném látni, amiről szintén az egyetemnek kell gondoskodnia.” [7]

Rögtön rektorságának kezdetén elvállalta a Szegedi Egyetemi Atlétikai Club (SZEAC) tanárelnöki és az Egyetemi Testnevelési Bizottság elnöki tisztségét. Közbenjárásával az egyetemnek sikerült megszereznie a Szegedi Honvéd Tiszti Sport Klub Szukováthy téri sporttelepét a SZEAC számára. Megegyezett a Szegedi Korcsolyázó Egyesülettel is, amelynek állandó jégpályája volt itt télen. Ezekre a lépésekre azért volt szükség, mert az egyetemisták addigi sporttelepe egyrészt igen távol esett (Szőregi országút) a belvárosban elhelyezkedő egyetemi épületektől, másrészt a város tulajdonát képezte (bár a rajta lévő építményeket meg a SZEAC birtokolta), így a diákságnak nem volt kizárólagos rendelkezési joga felette. [8] A terv 1941 májusában még a következő volt: „a kerítést elbontva meghosszabbítják a pálya területét, és annak baloldalára műjégpályát, klubházat, tribünt és sportcsarnokot építenek”. A helyszínt miniszteri bizottság is megtekintette és stadion építésére alkalmasnak találta. [9] Bár a szükséges átalakításokat is megkezdték, a stadion építése elmaradt. Szent-Györgyi pedig 1942-ben lemondott a SZEAC és az Egyetemi Testnevelési Bizottság elnöki posztjáról. „Kérésem indoklására vagyok bátor felhozni, hogy tudományos munkám annyira igénybe vesz, hogy képtelen vagyok a SZEAC ügyeit kellő lelkiismeretességgel végezni.”

Szegedi évei során hódolt a vízi sportok iránti szenvedélyének, fejlesztette tenisztudását, elsajátította a vitorlázó és motoros repülés fortélyait, a tanítási szünetek alatt rendszeresen az Alpokba utazott síelni és túrázni. Tartott lovat, volt motorkerékpárja sőt autója is.

A sport élete végéig hű társa maradt

Az Amerikai Egyesült Államokban (1947-től) az óceán vonzásában élt. Továbbra is űzte a vízi sportokat, csónakot tartott, jachtot bérelt s nagy vitorlás túrákra vállalkozott népes társaság kíséretében. Újdonságként belépett az életébe a horgászat, megtanult golfozni. Munkahelyéig rendszerint motorral tette meg az utat. A fennmaradt fényképek alapján tudjuk, hogy nyaralási úti célként gyakran egy-egy nemzeti parkot vagy ménesbirtokot választott, s olyan tájakat, országokat, ahol élvezhette a természet közelségét, fenségét: Florida, Niagara-vízesés, Curaçao, Hawaii, Mexikó és sorolhatnánk.

----------

Irodalom:

[1] Lenhossék Mihályné: Szent-Györgyi Albert = Búvár, 1937. november

[2] Kristóf Károly: Szent-Györgyi Albert a művész. Egy óra a Nobel-díjas tudós dolgozószobájában = Az Est, 1937. november 3.

[3] „Albi csak úgy tud dolgozni, ha sportol is…” Szent-Györgyi Albert anyósa beszél tudós vejéről = 8 Órai Újság, 1937. október 30.

[4] Demény államtitkár és neje a vejükről = Pesti Hírlap, 1937. október 29.

[5] Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert. Budapest, 2004, Typotex, [a] 70-71., [b] 84. p.

[6] Szent-Györgyi Albert: Az iskolai ifjúság testnevelése = Testnevelés, 1937. december

[7] Szent-Györgyi Albert: Rektori székfoglaló. In: Szent-Györgyi Albert (szerk.): Beszámoló a szegedi M. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem 1940-41. tanév működéséről. Szeged, 1943, M. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem, 20. p.

[8] A Szukováthy-térre költözik a SzEAC. Kibővítik a sporttelepet és felépítik az egyetemi stadiont = Délmagyarország, 1941. január 29.

[9] Nincs pályája a SZEAC-nak. Miniszteri bizottság alkalmasnak találta a Szukováthy-teret az egyetemi stadion részére = Délmagyarország, 1941. május 22.