Dante a zenében (válogatás)
Ahogy az Isteni Színjátékban számos zenei utalás található, ugyanígy nagyon sok zeneszerzőre is hatással volt Dante műve. Néhány példát szeretnénk mutatni a hazai és a külföldi (leginkább az olasz) zenei hatásokra.
Liszt Ferenc
2021-ben a zeneszerző születésének 210. évfordulóját ünnepeljük.
Liszt Ferenc két művet is komponált Dante tiszteletére: az Après une lecture du Dante című szonátáját és a Dante-szimfóniát.
A szonáta 1837 és 1849 között keletkezett, első vázlata 1837-ben Bellaggióban született az Isteni Színjáték hatására Dante olvasása nyomán alcímmel. Később szimfóniát is írt Dante tiszteletére.
A Dante-szimfónia 1855 és 56 között született, a bemutatóját pedig 1857. november 7-én vezényelte Drezdában. A bemutató akkor megbukott, de egy év múlva Prágában már nagy sikert aratott. Az 1857-es sikertelen bemutató egyik oka az lehetett, hogy a zenekart Lisztnek nem sikerült jól betanítania. A mű írásakor megfogadta Wagner tanácsát, és a Paradicsom helyszínét egy kétrészes Szűz Mária-hálaének, a Magnificat helyettesíti. A szimfóniát Wagnernak ajánlotta.
(Liszt - megelőzve korát - a bemutatót diorámával, azaz állóképek kivetítésével együtt képzelte el)
A mű nyomtatásban 1859-ben jelent meg először a Breikopf & Härtel kiadásában. Liszt műve Gustav Dorét is inspirálta, a Dantét és Vergiliust a Pokol kapujában ábrázoló képét Lisztnek ajánlotta.
Felhasznált irodalom:
Dombiné Kemény Erzsébet: Dante hatása a 19. századi zenében
In.: Dante 750. Kiállítás és tudományos emlékülés. Tanulmánykötet és katalógus (szerk.: Máté Zsuzsanna)
Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó-Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2015., pp. 59-60.
Horváth Márton Levente
2016. szeptember 17-én tartották a Madaradante című orgonamű ősbemutatóját a Párbeszédek Házában. Az alapötlet Madarassy István szobrászé volt, aki az Isteni Színjáték ihlette műveihez szeretett volna zenét is társítani, amit kérésére Horváth Márton Levente örömmel el is vállalt. Az elkészült darab 30 perces, a zenemű három tételből áll az Isteni Színjáték szerkezetét követve, az Úr imádságából vett alcímekkel elnevezve: "Szabadíts meg a gonosztól", "Miképpen mi is megbocsátunk..." , "Jöjjön el a Te országod".
Kiállításunk anyagába azért vettük fel ezt a zeneművet, mert mindkét művész nagy elhivatottsággal, tehetséggel megáldva Dante útvonalát jelölték ki számunkra műveikben. Az évforduló kapcsán érdemesnek tartjuk kiemelésre nagyszerű művészi együttműködésük eredményét.
Tóth Péter (SZTE BBMK, Zeneelmélet Tanszék)
Baranyi Ferenc költő, és mint a Pokol (2012) és a Purgatórium egyik fordítója (2017), eredetileg olasz szakosként is, régi szenvedélyének, Danténak hódolt, amikor elkészült Dante-szövegkönyve, Isteni pokol címmel - amely a Paolo és Francesca-történetet (Pokol, V. ének) dolgozza fel.
Dante halálának 700. évfordulója kiváló alkalom volt arra, hogy a szövegkönyv újból előkerüljön. Strausz Kálmán, a Honvéd Férfikar karigazgatója felkérte Tóth Pétert az Isteni pokol megzenésítésre, aki zenekarra, szólistákra, valamint egy négyszólamú férfikarra írta meg zeneművét.
A mű érdekessége, hogy félúton van a koncertopera és az oratórium között. A kórus egyszerre kommentál és aktív közreműködő is, tehát az antik hagyományok szerint vesz részt a mű előadásában, a szólisták pedig kettős szerep szerint oszlanak meg: Dante és Vergilius szerepében egyrészt maradnak külső szemlélők, másrészt pedig flashback technika szerint mondják el Paolo és Francesca történetét: így a történet több idősíkban tud megjelenni.
A címe, Isteni pokol, arra utal, hogy az örök kárhozat ellenére Paolo és Francesca szerelmükben mégiscsak a mennyországi boldogságot érték el.
A zene ritmusa végig követni tudja a történet drámaiságát, a különböző verselési formák változatosságának alkalmazását is hűen visszaadva, az indulatok, érzelmek hullámzását is hangsúlyozva ezzel.
A mű ősbemutatója június 7-én hangzott el a veszprémi Hangvillában. [A 2021-es sajtóhír utólagos kiegészítése: a Szegedi Dómban pedig 2022. június 14-én adták elő a művet. A kiállítás "Magyarországi híradások" részében az előadás felvétele is megnézhető]
(Forrás: ArtNews.hu)
Az olasz zeneművek közül három olyan példát hozunk, amelyek időben is és műfajban is igen távol esnek egymástól.
Claud
io Monteverdi (L'Orfeo - Favola in musica - Inferno, Canto III., 1607)
Monteverdi operájának ősbemutatója a mantovai herceg, Vincenzo Gonzaga udvarában, az Accademia degli Invaghiti szűk körű közönsége előtt lett bemutatva. Szövegkönyvét Alessando Striggio írta. A siker azonnali volt, a herceg úgy döntött, hogy még kétszer ismételjék meg, de immáron az udvari színházban, szélesebb hallgatóközönség előtt. 1609-ben Torinóban, majd Firenzében is bemutatták, ebben az évben már nyomtatásban is megjelent, a trónörökösnek, Francesco Gonzagának írott ajánlással. Az Orfeusz-téma ebben az időszakban rendkívül népszerű volt. Újszerűsége zenei dallamvilágának drámai intenzitásában van: erőteljes zeneiség fejezi ki az érzelmeket. Az opera egy zenés dráma, a favola pastorale műfajában, öt felvonásból áll, a harmadik és negyedik felvonás az Alvilágban játszódik: az Inferno III. énekében a Pokol kapujának feliratával inti óvatosságra Euridiké Orfeót (Ecco l'altra palude ária): "Lasciate ogni speranza voi ch'entrate!"
Felhasznált irodalom:
Pándi Marianne: Claudio Monteverdi
Budapest, Gondolat, 1961. pp. 58-79.
Gianna Nannini (Pia - Come La canto io, 2007)
Pia De' Tolomei története nemcsak Donizettit ihlette meg, hanem korunk egyik legnagyobb olasz énekesét is, Gianna Nannini személyében. A sienai nemeshölgy történetét a Purgatórium V. énekében mondja el Dante.
Férje először börtönbe záratta, majd megölette - feltehetőleg vagy egy vélt féltékenység okán vagy azért, hogy a feleségétől így tudjon megszabadulni és egy másik házasságot megkötni.
A nők szenvedésének, kiszolgáltatottságának szimbóluma Danténél Pia De' Tolomei alakja, szabadságát pedig a szintén sienai születésű Gianna Nannini szuggesztív hangja és előadásmódja által kapja vissza.
Marco Frisina (La Divina Commedia - L'Opera (2007)
Monsignore Frisina számos zenemű szerzője, zenei munkássága szerteágazó: 1984-ben megalapította a római Egyházmegyei Kórust (ll Coro della Diocesi di Roma), melynek vezetője is. 1991-es évtől kezdve részt vesz a RAI Bibliát népszerűsítő, nemzetközi együttműködésben készült koprodukciójában (Progetto Bibbia), valamint több történelmi és vallási tárgyú film zenéjének szerzője is. Több, mint harminc olyan oratórium fűződik a nevéhez, melyek témáit a szentek élete vagy bibliai alakok inspirálták. Mindezek mellett művei folyamatosan szerepelnek zenei fesztiválok programjaiban.
Az opera műfajában 2007-ben alkotott először (La Divina Commedia), melynek alapja Gianmario Pagano szövegkönyve. Az előadás látványvilágának kivitelezése az Oscar-díjas Carlo Rambaldi nevéhez köthető. A kétórás előadás látványelemei, hangzásvilága nem szokványos: rockzenei elemektől kezdve lágyabb hangszereléseken át egészen a szimfonikus előadásmódig bezárólag kísér bennünket Dante útján végig, mely utat fényjátékok és táncos előadások tesznek még felejthetetlenebbé. A művet először 2007. november 22-én mutatták be Rómában.
Loreena Mckennitt (Dante's Prayer, 1995)
A kanadai énekesnőnek 'The Book of Secrets' című albumában jelent meg ez a dal, amely egy 1995-ös transzszibériai utazás öt napjának emlékére íródott.
Ahogy a dal mellé kísérőszövegként írja, a kietlen, ismeretlen tájakon való áthaladás közben Dante pokolbeli utazása jutott az eszébe - idegen utazóként egy félelmetes tájon át a dantei kérdésekre próbált válaszolni. Ennek lenyomataként született a dal, mely a reményről is szól, ahogy Dante műve is.
Forrás: Loreena Mckennitt hivatalos oldala/Music/The Book of Secrets/Info