A Nobel-díj átvétele a Stockholmi Zenepalotában - 1937. december 10.
Délután 5 órai kezdettel került sor a Nobel-napok legfontosabb eseményére, a Nobel-díjak átadására a Stockholmi Zenepalota (Konserthuset Stockholm) nagytermében. A díjakat 1926-tól – ekkor készült el az épület – itt osztják ki. Az időpont is hagyományos: december 10. – Alfred Nobel halálának évfordulója. Az 1937-es díjkiosztás légköre még a korábbiaknál is emelkedettebb volt, mivel majdnem egybeesett egy jeles jubileumi eseménnyel: december 8-án kereken 30 éve lépett trónra a svéd király, a 80 esztendős V. Gusztáv.
Ez az informális csoportkép a díjátadási ünnepséget közvetlenül megelőző percekben készült az 1937-es kitüntetettekről. Balról jobbra: Norman Haworth és Paul Karrer kémikusok, Clinton Davisson fizikus, Szent-Györgyi Albert és Roger Martin du Gard francia író. A megosztott fizikai Nobel-díj másik nyertese betegség miatt nem tudott jelen lenni. A szintén megosztott kémiai Nobel-díj két kitüntetettjéhez a közös munka és a barátság szálai fűzték Szent-Györgyit, Haworth is részben a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért kapta meg az elismerést. Egy kissé mindenki megilletődöttnek látszik, egyedül Szent-Györgyi mosolyog felszabadultan.
Frakkján észrevehető a Corvin-koszorú, amellyel még a Nobel-díj elnyerése előtt, 1937. február 6-án tüntette ki Magyarország kormányzója. A Corvin-koszorú, a még rangosabb Corvin-lánccal egyetemben, a kor legmagasabb magyar tudományos, irodalmi és művészeti kitüntetésének számított. Mindkettőt Horthy Miklós alapította 1930-ban, a nagy mecénás király, Hunyadi Mátyás emlékére. (A Corvin-koszorú egy 80 mm átmérőjű, kereszt alakban négy ponton szalaggal átfont babérkoszorú; benne háromszög alakú, kék pajzs – amely sarkaival érinti a koszorút – Mátyás király címerével; anyaga ezüst és zománc.)
További adalékok e két kitüntetésről könyvtárunk következő oldalán olvashatók: Az 1930-as évek Magyarországa / Fókuszban / Corvin-lánc és -koszorú: http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/fokuszban/corvinlanc/corvin.html (Letöltési idő: 2021.09.10.)
A magyar rádió háromnegyed órás helyszíni közvetítést sugárzott (18.00-tól 18.45-ig). A tudósító dr. Knébel Miklós pápai kamarás volt. Ennyi időbe nem fért bele az egész ünnepség; az adás Szent-Györgyi díjátvételére koncentrált. Magyarországon aznap délután sok ezren ültek büszkén, szívdobogva rádiókészülékük mellett. Így Szent-Györgyi munkatársai is, akik ezt a táviratot küldték a Carlton Hotelbe címezve: "rádió mellől szívből gratulálunk: intézet". Az intézeten a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetét kell érteni, amelynek katedráját 1930-ban foglalta el Szent-Györgyi, miután Cambridge-ben befejezte kutatómunkáját.
Az ünnepségen, híven a hagyományokhoz, a svéd királyi család tagjai is képviseltették magukat. Közülük 1937-ben a következők voltak jelen: V. Gusztáv svéd király; Carl herceg, a király egyik öccse és annak felesége, Ingeborg hercegnő; Gusztáv Adolf trónörökös; Wilhelm herceg, az uralkodó fiatalabbik fia; Gusztáv Adolf herceg, a trónörökös legidősebb fia és annak felesége, Sibylla hercegnő; Carl Johan herceg, a trónörökös legfiatalabb fia. Őfelsége, akárcsak a többi vendég, frakkot viselt. Öltözékét a Szeráf-rend – a legmagasabb svéd lovagi érdemrend – nagykeresztjének szalagja ékesítette. A nézőtér zsúfolásig megtelt, amikor pontban 5 órakor éles harsonaszó töltötte be a termet. Mindenki felállt, így adva meg a tiszteletet a belépő királyi családnak, amely a nézőtér első sora elé kihelyezett, egymás mellett felsorakoztatott kék-arany székekhez vonult. Ezek pont középen helyezkedtek el a koncertdobogóval szemben, ahonnan lépcső vezetett le az uralkodó legdíszesebb, trónszerű karosszéke elé. Kisvártatva a zenekar rázendített a svéd királyi himnuszra, amelyet a királyi család is állva hallgatott végig.
Ami a közönséget illeti, jelen voltak a Nobel-család képviselői; a tudományos világ prominensei, így a különféle Nobel-bizottságok tagjai, svéd akadémikusok és egyetemi tanárok, korábbi Nobel-díjasok; a svéd társadalom elitje; a stockholmi magyar kolónia tagjai. Szent-Györgyi felesége és lánya – a másik négy kitüntetett tudós feleségétől közrevéve – a nézőtér második sorában kaptak helyet. Magyarországot hivatalosan Matuska Péter stockholmi magyar követ képviselte miniszteri rangban.
Majd újból megszólaltak a harsonák, jelezve, hogy az első Nobel-díjas és az őt kísérő svéd akadémikus feltűntek az ajtóban, amely rendes körülmények között művészbejáróként szolgált a színpad hátsó falának közepén. A Nobel-díjasok bejövetelekor az egész közönség ismételten felemelkedett a helyéről. Így tisztelgett a kitüntetettek előtt a 80 esztendős V. Gusztáv is, aki fiatalos könnyedséggel állt fel karosszékéből. Mindegyik Nobel-díjas oldalán egy-egy svéd akadémikus haladt. A kitüntetettek a színpad bal oldalán (szemből) egymás mellett elhelyezett öt karosszékben foglaltak helyet. A díjak átvétele előtt a Nobel Alapítvány elnöke, Hjalmar Hammarskjöld lépett a koncertdobogó közepén álló keskeny pulpitushoz egy rövid, svéd nyelvű köszöntőt mondva. A díjátadás ezután következett. Mind a négyféle Nobel-díj kiosztása előtt egy-egy svéd akadémikus ismertette az adott díjat elnyert személy(ek) tudományos érdemeit, és mind a négyféle díj átadását egy-egy zenei tétel választotta el egymástól. Szent-Györgyi negyedikként vette át a díjat. A bal oldali képen látható, hogy Davisson, Haworth és Karrer már a térdükön nyugtatják kitüntetésüket. A pulpitus mögött pedig éppen Einar Hammarsten áll.
Einar Hammarsten, aki a stockholmi Karolinska Intézet professzora, egyúttal az Orvosi Nobel-bizottság tagja volt meglehetős részletességgel taglalta Szent-Györgyi munkásságát. A magyar tudóst „a Szegedről jött új hódítóként” aposztrofálta. Először svéd nyelven beszélt, majd mondanivalóját angolul is összefoglalta. (A teljes beszéd is elérhető angolul a The Nobel Prize organisation oldalán.) Végezetül felkérte a kitüntetettet, hogy vegye át a díjat őfelsége kezéből:
„I ask you – professor Szent-Györgyi – to receive the prize
from the hands of His Majesty our gracious King”
Felzúgott a taps, felrivalltak a harsonák és karosszékéből felállt Szent-Györgyi Albert. 44 éves volt ekkor. Háta mögött Pozsony, Prága, Berlin, Hamburg, Leiden, Groningen, Cambridge, Rochester kutatóintézetei és a legutolsó állomás: Szeged. Most csak néhány lépést kellett tennie. Elindult, át a koncertdobogón, le a lépcsőn, hogy az uralkodó elé járuljon. Az egész közönség – beleértve őfelségét is – állva ünnepelte a Nobel-díjas tudóst.
A Nobel-díjas tudóst, aki mélyen meghajolt a király előtt. V. Gusztáv is meghajtotta fejét a tudomány e kiváló munkása előtt. Többször is melegen megrázta a kezét, majd átnyújtotta a díjat jelképező színarany érmet; a kék bőrbe kötött, pergamenre festett oklevelet; amelybe bele volt csúsztatva a díjjal járó pénzösszeget utalvány formájában tartalmazó pecsétes boríték. Közben újra és újra őfelsége gratuláló szavai hallatszottak. Végül ismét kitört a tapsvihar és Szent-Györgyi visszafelé is megtette az utat. Vele együtt foglalt helyet a közönség is. Ezt követően felcsendült a Rákóczi-induló. (Lásd a következő fejezetet.)
„A Rákóczi-induló akkordjai lassan elhalnak. Halk kattanás hallatszik, Stockholmot kikapcsolták. Már ismét csak a váltóáram finom, monoton zúgása remeg a hangszóróban.” - fogalmazott a Pesti Hírlap tudósítója (1937.12.11.). A magyar rádió befejezte a helyszíni közvetítést. Utoljára Roger Martin du Gard vette át a díjat, majd az ünnepség a svéd nemzeti himnusszal lezárult. A téren várakozó tömeg viharos lelkesedéssel köszöntötte a Zenepalotából kilépő Nobel-díjasokat.